ÁLOM ÉS VALÓSÁG

ÁLOM ÉS VALÓSÁG – Vörösmarty Mihály

Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod élén
     S egy csókom haragod fellegit elzavará.
Ébren csókollak most, és te haragra sötétülsz:
     Oh mért álmodnom nem lehet ébren a kéjt!

1838. július 12. előtt