ÁLOM ÉS VALÓ

1 perc olvasás

ÁLOM ÉS VALÓ – Vörösmarty Mihály

Álmaim, a csalfák, éjfélkor adták meg ölemnek
     A kedvest, s forró csókjait itta tüzem.
Még boldogságom soha ekkép nem vala teljes:
     A szív kéjeiben lelkem örömre hajolt.
Serkentem; tündér javaim kisuhantak eszemből,
     S most a csók helyein gyenge könyűke remeg.

Hirdetés

Börzsöny; 1822