A SIKET LANTOS

1 perc olvasás

A SIKET LANTOS – Vörösmarty Mihály

Megrendíthetlen nyugodalmad, o lant fia! Ember
     S emberevő állat fut, ha te dalra fakadsz.
Tótágast áll a természet, ijedve lebúvik
     A folyam árja, s kitér szikla, fa, hangod elől.
Csak magad, oh boldog, nem hallod e szörnyű nyikorgást
     S ennyi veszély közepett meg sem akadva danolsz.

Hirdetés

1830