Hirdetés

KORA MÁRCIUSI NAPSUGÁR

1 perc olvasás

KORA MÁRCIUSI NAPSUGÁR – Tóth Árpád

A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
– Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! –

S ő félve zuhant alá, a mogorva
Törzsek között oly sötét volt a kert!
De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,
Egy alázatos, vak pajtásra lelt.

Akkor a sugár szelíd aranyszája
Súgott valamit, s meghalt a sugár,
Ám megszületett március csodája:

Ezer rügy-szemét rányitotta már
A vak bokor az elámuló estre,
S minden szeme a Végtelent kereste.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!