Hirdetés

1920 BEÜLTEM MÁR…

1 perc olvasás

1920 BEÜLTEM MÁR… – Tóth Árpád

Beültem már a Cháron csolnakába,
Pokolútra a vasszinű vizen,
S megadva várom, hogy hová viszen,
Milyen legalsó, mély pokol lakába.

Hirdetés

Hallgat a száj, szólni ki volna kába?
A fényes égnek s földnek nem izen,
Nincs szerelem, emlék és vágy, hiszen
Minden nap új, vad kínt hurkolt nyakába…

És a sötét patakon áthozott,
Ó, mindörökre légyen átkozott!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!