NÉPDAL.

NÉPDAL. – Tompa Mihály

Piros rózsát szakasztottam,
Szép szeretőt választottam,
Piros rózsám hamar elhervadott,
Szép szeretőm jaj elhagyott!

Csalfa leány Isten veled!
Megvetetted szerelmemet;
Sárga levél esik le a fárúl,
Az én orcám sárgúl, sárgúl.

Akárhol lesz bujdosásom,
Mindenütt csak képed látom;
Édes mosolygású csalfa képed
Mint az árnyék úgy kisérget.

Majd ha én a sírba szállok:
Szakassz arról egy virágot,
S ha kebledhez szúrod, – gondolj reám
Édes leány, csalfa leány!