Hirdetés

Ezt akartam

1 perc olvasás

Ezt akartam – Reményik Sándor

Ezt akartam: végső leszámolást:
Mostantól fogva nincs hozzá közöm.
A nagy Nevet, a nagy Megszokottságot
Szótáramból irtom és törölöm.
Írhatom: Titok, Sors, Véletlen, Végzet,
Ezer névvel nevezhetem.
Csak egy nevet nem ejthetek ki többé,
Nevedet: Istenem.
Ezt akartam, de mégsem lehetett.
Egy anyát láttam, s még karjában tartott
Kétévesforma halott gyermeket.
S ez az anya béke volt s szeretet.

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!