ÁLLTAM SÍRHALMA MELLETT…
ÁLLTAM SÍRHALMA MELLETT… – Petőfi Sándor
Álltam sírhalma mellett
Keresztbefont kezekkel…
Mozdúlatlan szoborként…
A dombra szögzött szemmel.
Áll a hajós a parton
S a tengeren tekint szét,
Mely koldussá tevé, mely
Elvette minden kincsét.
Pest, 1845. január
