1. Művészet és természet

1. Művészet és természet – Madách Imre

Tolong a sokaság, bámul egy képet,
Ennél szebbet, mond, még nem szült müvészet.
A bámulók közt egy cigány is ott áll,
Napbarnított leányt tartván karánál.
„De hisz te többet érsz ám – mond – e képnél,
S ki mostan gúnyol, estve szinte rátér”.