48

48 – Kassák Lajos

Gerendákat támasztani születtünk fa-
lak között mélyen alszik a szegény-
ség
a keselyü elejtette a fekete orsót
lakkdobozokból májusi énekszót épitünk
a szomoruság nehézkes háziállat
a kisgyerek azonban megáll az eltévedt gene-
rális előtt és szabadon engedi játékait
minden ujján karikagyürü a törvények igy ke-
rülnek vissza a napfény alá a tisztaság
medrében terek nevetést hullámzanak
látom a fák növekedését miket az idők vál-
tozásai közben társaim szivébe ültettem
mérnökök szerszámládájából megszületett a
hajnal
aluminiummadarak ülnek a gerendákon
kertben vagyunk a tekintet elindul föl föl a
létrán
a keritésen túl gyékénykosarában ébredezik a
kisded
aki teremteni akar átlát a falakon
acéltenyerek dajkálnak rejtelmek szétmállnak
az ember szeme előtt
hallgasd a fényszekér vágtat.