[TÖREDÉKEK]
[TÖREDÉKEK] – József Attila
Kis Asszonyom ne sírj, nagy Egy vagyunk mi ketten,
A végtelenbe megmaradsz velem
Az Ének én vagyok s én rólad énekeltem.
1923 jan. vége
*
Szép, ártatlan, fehér galambot öltem:
Szivem, fogadd el ifjuságomat.
Rongyos, fakult hitem vadul sikálja,
De szűzre mossa ismét a harag.
1923. márc. eleje
*
Boruljatok csak össze bennem,
Bús Ember, bús Magyar
Mert Egy vagytok ti mindaketten.
Istentelen bú sarkvidékén,
Bús Ember, bús Magyar,
Boruljatok csak össze békén.
A fájdalmak nagy, éhes kedve
Ugyis megmar, miként
Veszett fókát nagy, szörnyü medve.
S fájásotok csak egy nagy fájás.
1923. máj. eleje
*
Mint tenger alól felrobajló vulkán,
Úgy szökken már vágyam feléd, hogy szörnyű
És forró szikláin neked, a messzi,
Vidám vincellérnek szent, csókkarós
És lángoló csudaszőlő teremjen.
1923. nov. 6.
*
Jaj azoknak, akik az isten
Kinőtt cipőit fényesitik
Akik elrongyolt lobogóval
Szívükkel, dobott önmagukkal
Fényesitik,
Jaj azoknak, akik az isten
Kinőtt cipőit fényesitik
Lehet foltozni minden világot
1923 ősze
