Hirdetés

Egy virághoz

1 perc olvasás

Egy virághoz – Dsida Jenő

Mit akarsz tőlem, kis virág,
emlékül szánt szirom-selyem?
Félig kacéran, félig holtan
ki küldött téged énnekem?

Titkos boríték rejtekhelyén
nagy útról tértél meg ma itt.
Mit láttál? és a kéz, mely küldött
mondott-e néked valamit?

Csak száraz fű vagy, s azért jöttél,
hogy hervadásod itt fejezd?
Vagy kelyhedet gondolat üli,
s egyszer csodásan nyitni kezd?

Ej, kis virág, a fehérséged
……………………….*
De türkiszes levél-szivedben
bátor remények tüze ég.

Üzenet-szavad van-e hozzám?
Nekem szólhatsz, én hallgatok –
Édes illatod új beszéd-e,
és zölded: új titokzatok?

Igen vagy nem: a szavad csendes
– lesek misztikus szó után –
De még sincs úgy, mert nem felelsz,
szívemen alszol holt-puhán.

Ó, ismerem én jól a bájos,
ideges fehér ujjakat –
melyek arannyal átkötöttek
sápadó szirmaid alatt.

* Olvashatatlan sor a kéziratban.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!