Az olvasói levélből kiderült, hogy emiatt megkeresték az egyetemet is, ahol többféleképpen indokolták meg, végül miért indítják el az állami ösztöndíjas képzést. Az egyik ezek közül az volt, hogy nem volt elég jelentkező.
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a DUE állami ösztöndíjas nappali tagozatos kommunikáció-és médiatudomány képzését első helyen 48-an jelölték meg, az összes jelentkezések száma pedig elérte a 151-et. Ehhez képest az önköltséges képzést első helyen csak 2-en írták be, és az összes jelentkezések száma is mindössze 55 volt. (Ezt a szakot levelező tagozaton az állami ösztöndíjas formában 82-en írták be első helyre.) Tehát jelentkező bőven volt.
8 állami ösztöndíjas hely két szakon nappalin és levelezőn
A helyzetet árnyalja, hogy idén a felvételi eljárás során a kapacitásszámokat sem tették közzé, vagyis azt, hogy az adott egyetem maximum hány jelentkezőt vehetnek fel a szakra vagy éppenséggel mennyitől indítják el. Csupán szakterületenként az állami ösztöndíjas keretszámokat tudni.
A DUE társadalomtudományi képzésekre összesen 8 állami ösztöndíjas helyet kapott az idei felvételi eljárásban, amit az alap-és mesterképzések között, illetve a felsőoktatási szakképzései között kellett szétosztania. Az egyetemen a társadalomtudományi képzések közül csak a kommunikáció és médiatudomány alapszak, valamint a televíziós műsorkészítő felsőoktatási képzést hirdettek meg állami ösztöndíjas formában. Mivel mindegyik szakon indult nappali és levelező tagozaton állami ösztöndíjas képzés, ezért ezt a 8 helyet ezek között kellett szétosztani.
A televíziós műsorkészítő szakra nappali tagozatos állami ösztöndíjas formában 10-én, míg levelezőre 8-an jelentkeztek az elsőhelyen. Vagyis jóval kevesebben, mint kommunikáció-és médiatudomány alapszakra. Ezek után felmerül a kérdés, hogy az egyetem ha tudja, hogy csak 8 állami ösztöndíjas férőhelye van a társadalomtudományi területre, akkor miért hirdet meg két szakot is nappali és levelezőtagozaton állami ösztöndíjas formában, és miért azt a szakot indítja el nappali tagozaton, amire jóval kevesebben jelentkeztek.
Az esettel kapcsolatban a Dunaújvárosi Egyetemet is megkérdeztük, akik azt írták, hogy „az egyetem részére biztosított állami ösztöndíjas férőhelyeket a térségi gazdasági szereplők szempontjainak megfelelően, a munkaerőpiaci szempontból releváns képzések között osztottuk fel, annak érdekében, hogy az egyetemmel kapcsolatban álló cégek és vállalatok részére tudjunk olyan jól képzett diplomás munkaerőt biztosítani, amelyre a működésükhöz szükségük van, míg a régióban élő fiataloknak tudjunk olyan releváns képzést adni, amellyel az otthonához közel biztos karrier lehetőséghez jut a diploma birtokában. Ezen rendező elv mentén került sor az állami ösztöndíjas férőhelyek biztosítására.”
Mit lehet ilyen esetben tenni?
Természetesen nem csak DUE-n fordult elő, hogy nem indítottak el egy képzést az idei felvételin, ugyanakkor az esetek többségében általában az állami ösztöndíjas szak indult el, nem pedig az önköltséges, agy ha mindkét képzési formára kevesen jelentkeztek, akkor végül egyik sem.
A DUE példája is mutatja, hogy a jövőben a jelentkezések leadásakor érdemes egy pillantást vetni az állami ösztöndíjas kapacitásszámokra a felvételi tájékoztatóban. Ha ez a meghirdetett szakokhoz képest kevésnek tűnik, akkor érdemes mellette olyan egyetemet is megjelölni, ahol a képzési területhez arányaiban jóval több állami ösztöndíjas hely tartozik.
Ha ti is azért nem kerültetek be egyetemre, mert végül nem indult el a szak, amire jelentkeztetek, akkor se keseredjetek el, mert pótfelvételi eljárás keretében számos egyetem hirdetett meg állami – és önköltséges képzést. Erről részletesen az alábbi cikkünkben olvashattok:
