Az idei év lesz az első, amikor a diákok az új 2020-as nat alapján adhatnak számot a tudásukról az érettségin. A történelem írásbeli 2024-ben is a magyar és a matek után kerül sorra, idén május 8-án, szerdán 9 órakor kezdődik.Míg a magyar írásbeli új feladatrésszel bővül, a matek pedig sokkal gyakorlatiasabb lesz, addig a történelem írásbeli csak témaköreiben változik.
Középszintre többek között lekerült emelt szintről az amerikai függetlenségi háború, az Aranybulla. Az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették például a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában.
Az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről |
|
Jó hír azonban, hogy a vizsga szerkezete és feladattípusai pont ugyanolyanok lesznek, mint a korábbi években. Ez pedig azt jelenti, hogy idén is 180 perc alatt kell középszinten az első részben a rövid feladatokra válaszolni, míg a második részben egy rövid és egy hosszú esszét kell írni. Az atlaszt mindkét rész alatt lehet használni.
Az atlaszt ismerni kell
Edényi László történelemtanár elmondta, hogy az utolsó napokban érdemes átfutni az Oktatási Hivatal oldalán lévő követelményrendszert, mert ebben szerepelnek azok a nevek, fogalmak, események, amiket az érettségire tudni kell.
Az érettségizők helyében az atlaszomat még egyszer végiglapoznám, memorizálnám, hogy miről vannak térképek és milyen évszámok szerepelnek benne.
– mondta a tanár, aki szerint sok időt vesz el az érettségin, ha a diák nem tudja, melyik témát hol találja az atlaszban, mert korábban ritkán használta.
A szövegértés kulcsfontosságú
Edényi kitért arra is, hogy a mostani érettségiben 7 témakörre oszlik a tananyag:
- Ókor
- Középkor
- A kora újkor
- Az újkor
- A világháborúk kora
- Hidegháború
- Jelenkor
A 12 rövid választ igénylő feladat közül az elsőből és a hetedikből 1-1, míg a többiből 2-2 lesz, így a történelemtanár ez utóbbi témaköröket is még egyszer átfutná az érettségizők helyében. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ezeknél a feladatoknál mindig van táblázat, grafikon, vagy valamilyen írott forrás, amelyekből ha valakinek jó a szövegértési képessége, már következtethet a megoldásra.
Kulcsfontosságú, hogy a diák tudjon szöveget és táblázatokat értelmezni, illetve logikusan gondolkodni.
– hangsúlyozta Edényi, majd hozzátette, hogy mindig érdemes alaposan elolvasni a feladatot, mert sok „potyapont” mehet el azon, ha valaki nem figyel oda, és nem például nem válaszol véletlen az egyik kérdésre.
A szaktanár szerint ha különböző válaszokat kell adott helyre beírni, akkor a tanuló mindig azzal kezdje, amiben biztos, és utána, kizárásos alapon szűkítse a lehetőségeket.
Nem a forrás tartalmát kell leírni
Az esszéírással kapcsolatban Edényi megjegyezte, hogy mindig el kell helyezni a témát térben és időben. Ezen kívül oda kell figyelni a szakszavak megfelelő használatára, be kell tartani a terjedelmi keretet, de a helyesírás is fontos. Középszinten a rövid és a hosszú esszében is fel kell használni minden forrást.
Lényeges, hogy nem a forrás tartalmát kell leírni, hanem annak alapján következtéseket, megállapításokat kell tenni.
A témával kapcsolatos eseményeket és az összefüggéseket is mindig bele kell írni az esszébe, ugyanis így derül ki, hogy a diák tudása mennyire mély. Ha például az a feladat pl. mutassa be a Horthy-korszak gazdasági viszonyait, kiemelten a mezőgazdaságra, gépgyártásra, pénzügyi helyzetre való tekintettel, ekkor az esszében mindegyik részt ki kell domborítani, ezen kívül pedig be kell tenni még egy olyan megállapítást, ami hozzátartozik a témához, de a feladatban konkrétan nem fogalmazódott meg.
Nem árt a végén még egyszer átnézni
A történelemtanár kitért arra is, hogy ha valaki előbb végez az írásbelivel, akkor ne adja be rögtön, hanem nézze át még egyszer a feladatlapot, mert többek között a figyelmetlenségből fakadó hibákat ekkor még ki lehet javítani.
