Egy kicsivel kevesebben, mint tavaly, de szerda este mintegy 121 ezer felvételiző várta a ponthatárok kihirdetését. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan közülük hányan jutottak be egyetemre vagy főiskolára, de feltehetően a mintegy 100 ezerről körülbelül 90 ezerre csökkentett állami ösztöndíjas hely miatt is kevesebben kerültek be a felsőoktatásba.
Itt nézhetitek meg az összes 2024-es ponthatárt.
Nem volt könnyű bejutni az ELTE-re
Az állami ösztöndíjas képzések számának drasztikus csökkentése ellenére az idei felvételin a diákok körében továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény. Az ELTE a mostani eljárásban 1760-nal kevesebb, azaz összesen 10 820 támogatott helyet hirdetett meg, ehhez képest az egyetemre 17 080 felvételiző jelentkezett.
Jó hír viszont, hogy az ELTE szerkesztőségünk részére elküldött közleményéből kiderült, hogy az egyetem gólyáinak 84%-a, 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat. Arról nem beszélve, hogy idén az elsőhelyes jelentkezők 70%-át felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68%-kal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2.214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2.099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1.345) követ.
Az ELTE népszerűsge a ponthatárokon is meglátszott, hiszen az egyetemen a legmagasabb ponthatárt az osztatlan állami ösztöndíjas jogász szakon húzták, amelyhez 476 pont kellett. Ez kereken egy ponttal kevesebb, mint tavaly. Ezen kívül extrém magas volt a ponthatár a pszichológia alapszakon, hiszen állami ösztöndíjas helyre 453 ponttal lehetett bekerülni. Ehhez képest 2023-ban ugyanezen a szakon a felvételhez egy leheletnyivel többre, 455 pontra volt szükség.
Érdemes megjegyezni, hogy a kicsi csökkenés hátterében a pontszámítás változása állhat, hiszen például az érettségi eredmények esetében csak az emelt szintű érettségiknél váltották át egyazegyben a százalékokat pontokra, a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát számították felvételi pontnak. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kapott, míg ha ugyanennyit teljesített az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Arról nem is beszélve, hogy az új pontszámítás nagyobb szabadságot adott az egyetemeknek például az intézményi pontok esetében, ezért előfordulhatott, hogy ha valaki ugyanazt a szakot jelölte meg három egyetemen, három teljesen különböző pontszáma lett. Emiatt persze a ponthatárokat is nehezebb az egyes szakok esetében összehasonlítani, hiszen az intézményi pontok sokat torzíthatnak az eredményen.
500-ból 478 pont kellett az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakhoz a Corvinuson
Összesen 1871 hallgatót vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre a felvételin, így az alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől – olvasható a Corvinus közleményében. Mindezt úgy, hogy az állami ösztöndíjas alapképzésekre 440 pont alatt nem lehetett bekerülni.
A legmagasabb ponthatárt pedig a tavalyi évhez hasonlóan is az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon húzták, ahova 478 lehetett bejutni, ami 2 ponttal elmarad a tavalyi ponthatártól. Ezen kívül brutálisan magas, 458-as pontszám kellett az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakhoz és 457 a magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan képzéshez.
Az egyetem legnépszerűbb szakára, a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentre 443 pontra volt szükség, ami viszont már jócskán, 12 ponttal alacsonyabb a tavalyi ponthatárnál. Ehhez képest a szak angol nyelvű párjánál idén is 460 pontra volt szüksége a felvételizőknek, de 447 pont kellett a pénzügy és számvitelhez, illetve a gazdaságinformatikus szakra és a gazdaság- és pénzügyi-matematikai elemzés osztatlan képzésre a bejutáshoz 440 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.
400 alatti ponthatárok a BME-n
Nagy volt a verseny a BME-n is, ahol 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben. Az egyetem közleménye szerint az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a 400-at, több esetben pedig 430-at is.
Emellett a felvételizők több mint 90 százaléka olyan kiemelkedő pluszteljesítményeket nyújtott, mint például nyelvtudás vagy versenyeredmények, amelyekkel megszerezték a maximális 100 intézményi pontot.
– írták.
Ennek ellenére a BME műszaki képzései közül a legmagasabb ponthatár sem érte el a bűvös 400-as ponthatárt. Az állami ösztöndíjas nappali tagozatos építészmérnöki szakhoz is „csak” 398 pont kellett, de villamosmérnöknek például már 320, vegyészmérnöknek és logisztikai mérnöknek 323, míg járműmérnöknek 328 ponttal be lehetett kerülni.
Csökkentek a pontok a Semmelweisen is
Idén 2222-en kezdhetik meg a tanulmányaikat a Semmelweis Egyetem magyar nyelvű képzésein, közülük 2004-en állami ösztöndíjas, 218-an önköltséges formában. Dr. Nyirády Péter az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, a semmelweis.hu-nak kiemelte: a karra felvettek számában továbbra is emelkedő tendencia figyelhető meg, azonban az új pontszámítás miatt a ponthatárok idén alacsonyabbak voltak, mint tavaly. Az osztatlan általános orvosi képzésre állami ösztöndíjas helyre már 424 pont is elég volt. Ehhez képest tavaly 444 pontra volt szükség.
Mínusz 54 pont
Hogy az új pontszámítás, mennyire megbonyolította a felvételi eljárást, jól mutatja, hogy egyeseknek még az utolsó pillanatban is a Felvi nem a tényleges pontszámaikat jelezte. Az Eduline július 24-én indított felmérése szerint -amelyre cikkünk írásásáig mintegy 200 szavazat érkezett – a probléma a felvételizők mintegy 30 százalékát érintette. Közöttük feltehetően voltak olyanok, akik az új, jóval bonyolultabb rendszer miatt rosszul kalkulálták a pontjaikat, de akadnak olyanok is, akiknek például nem a legjobb érettségi eredményük alapján számolt az algoritmus.
Az Eduline-nak írt egy olyan felvételiző is, akinek rendszerhiba miatt törölték 11. osztályos bizonyítványát, és hiába jelezte az Oktatási Hivatalnak többször is e-mailben és telefonon, a problémát július közepe óta nem sikerült megoldani, így a valóshoz képest 54 ponttal alacsonyabb pontszáma volt a felvételin.
Mi jön a ponthatárok kihirdetése után?
Igaz, a felvételi egyik legizgalmasabb részén már túl vagytok, nem dőlhettek hátra, hiszen kezdődnek a beiratkozások, indulnak a gólyatáborok. Arról nem is beszélve, hogy ha olyan egyetemre vettek fel titeket, ami a lakóhelyetektől távol van, akkor vár rátok a kollégiumi jelentkezés, vagy esetleg a lakáskeresés. Ha az utóbbi mellett döntötök, akkor idén sem lesztek egyszerű helyzetben, hiszen Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban már elkezdtek emelkedni az albérletárak.
Hogy milyen dátumokat kell még fejben tartanotok, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Mindenesetre fontos, hogy augusztus 1-ig meg kell kapnotok a besorolási döntést, amelyről e-mailben értesít majd titeket az Oktatási Hivatal. Ezt a dokumentumot az E-felvételiről tölthetitek majd le, ebben lesz benne többek között a beiratkozás dátuma és helye is.
Ha nem vettek fel benneteket sehova, akkor se keseredjetek el, hiszen július 30-án indul a pótfelvételi, amelynek részleteiről az Eduline-on is beszámolunk. Addig is fel a fejjel, még semmi sincsen veszve, könnyen lehet, hogy a szeptemberben ti is a többiekkel együtt kezditek az egyetemet.
