A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az I. ipari forradalom hatásai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
6378
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A javuló életkörülmények miatt rohamosan megnövekedett a fejlett világ lakossága. (Anglia háromszorosára; USA, Kanada tizenkétszeresére; Franciaország másfélszeresére; Európa többi részén másfél-kétszeresére) Nőtt az átlagéletkor (25-ről 46-47 évre) az agrárforradalom és a jobb orvosi ellátás, a védőoltások bevezetése miatt.

Jelentős méreteket öltött az urbanizáció is. Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam Európa, míg Boston, New York, Chicago Amerika vezető városaivá váltak. A városiasodás hatására megnőtt az elszegényedés mértéke. Nagy volt a lakáshiány is. Gyakran 10-12 ember élt egyetlen lakásban. A munkásokat embertelen körülmények között dolgoztatták. 10-12 órás munkaidő volt, nem adtak hétvégét és betegszabadságot. Terjedt a deviáns viselkedés (bűnözés, alkoholizmus, prostitúció)

Gyökeresen átalakult a társadalom. A XIX. századtól kezdték el használni az osztály fogalmát.

(Egy osztályba az azonos társadalmi helyzetű emberek tartoznak, akiket közös érdek mozgat és közös kulturális vonások jellemeznek.)

A társadalmat két osztályra tagolják:

1; akik a termelőeszközöket birtokolják (gyárosok, banktulajdonosok, bányatulajdonosok, nagybirtokosok) Őket összefoglaló néven burzsoáziának nevezzük.

2; Akik a termelőeszközöket működtetik (munkások, parasztok, napszámosok). Összefoglaló nevük a proletariátus.

Mindkét osztály differenciálódott, megjelent a középosztály (közép- és kisvállalkozók, önállóan gazdálkodó parasztok, hivatalnokok, értelmiség) Ez a réteg nem rendelkezett nagy vagyonnal, de biztonságos megélhetése volt. Ők voltak a polgári demokrácia fő támogatói.

A munkásság is két rétegre tagozódott.

A fehérgallérosok adták a munkáselitet. Ők nagyon jólképzett, szinte nélkülözhetetlen munkások voltak. Jó fizetésük volt és biztosan meg tudtak élni.

A másik csoportba az ún. kékgalléros munkások tartoztak. Ezek segédmunkások voltak, akik képzetlenségük miatt állandó létbizonytalanságban éltek, bármikor elbocsáthatták őket.

Kezdetben a munkásoknak nem voltak politikai jogaik, de a szervezkedések miatt az államhatalom kénytelen volt engedni követeléseiknek. Kezdetben ösztönös megmozdulások voltak (géprombolás), de sor került fegyveres felkelésre is. (1831 és 34-Lyon; 1844-Szilézia) Az 1820-as években megjelentek az első szakszervezetek.

Az 1830-as években bontakozott ki a chartizmus. Ez volt az angol munkások első önálló mozgalma. Céljaik közé tartozott az általános titkos választójog megszerzése, egyenlő lélekszámú választókerületeket akartak létrehozni, különböző jóléti intézkedéseket követeltek. Újságot is alapítottak, mely az Észak Csillaga címet viselte. Követeléseiket összegyűjtött aláírásokkal együtt tárták a parlament elé.

Az első ipari forradalomhoz kapcsolódott az utópista szocialisták megjelenése is. Ide tartozott Sanit-Simon, Charles Fourier (falanszter-elmélet) és Robert Owen. Olyan elképzelésekkel léptek fel, melyek abszolút megvalósíthatatlanok voltak, ezért hatásuk nem jelentős.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Ipari forradalom

A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari...

Close