A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11727
Nyomtasd
Dátum: 2009-05-03 Küldd tovább
  Letöltés

Az átmeneti korszak 1919. augusztus 1-jétől a Tanácsköztársaság bukásától-1920. március 1-ig, Horthy Miklós, az új államfő megválasztásáig tartott.

1. Teleki Pál

A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf  Teleki Pál kezdte meg, aki első ízben 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. 1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó úgynevezett numerus clausus (zárt szám) törvényt. A jogszabály kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli arányának megfelelő létszámot szabad felvenni. Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában.

A parasztság már a századforduló óta mind határozottabban követelte a nagybirtok túlsúlyának megszüntetését, saját földigényének kielégítését. Az 1920-ban meghozott törvény nem szabta meg a meghagyható nagybirtok maximális terjedelmét, a nagybirtokokat nem is akarta megszüntetni, csupán a földbirtok megoszlásának arányosabbá tételét kívánta előmozdítani. Az igen mérsékelt céloknak megfelelően végül az ország megművelt területének mintegy 8,5%-át osztották ki az igénylők között. Az igénylők általában törpebirtokokat kaptak. Ebből nem lehetett megélni, így előbb-utóbb tönkrementek. Teleki fontos feladatának tekintette a kormányzati hatalom megszilárdítását. Személyes felügyeletével számolták fel a különítményeket, és véget vetettek erőszakos, gyilkosságoktól sem visszariadó tevékenységüknek.

 

2. Bethlen István

Gróf Bethlen István 1921 áprilisában vette át a miniszterelnökségi tisztséget. Alapvetően konzervatív nézeteket vallott.

2.1. Belpolitikája

A miniszterelnök 1921 decemberében megegyezést írt alá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A Bethlen-Peyer paktum biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek működését a törvényes keretek között. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások és a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról, valamint az agrárproletariátus szervezéséről. Mindeközben 1921 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt.

Bethlen következő lépése az egységes kormányzópárt megteremtése volt. Ennek legfőbb akadályát Nagyatádi Szabó István ellenállása jelentette. 1922 januárjában Bethlen bejelentette, hogy csatlakozni kíván a Nagyatádi által vezetett Kisgazdapárthoz. Erre Nagyatádi nem mondhatott nemet. Néhány hét múlva megalakult az Egységes Párt.
Magyarország a háborúval egy időben megismerte az inflációt, a Monarchia pénzneme, a korona elértéktelenedett. Az értékálló pénz megteremtésére a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt kívánt szerezni, mert úgy vélte, ilye módon megindíthatja a tőkebehozatalt. Az új pénznemet, a pengőt 1927. január 21-től vezették be. A népszövetségi kölcsönügylet elősegítette az ország befogadását a háború utáni Európába. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az életszínvonal közvetlen emelését célzó intézkedések megvalósítása.

2.2. Külpolitikája

A rendszer külpolitikai törekvései és lehetőségei sajátos kettősséget eredményeztek. Létét, fennmaradását nagymértékben a nyugati hatalmaknak köszönhette, ezek határozták meg a húszas évek nemzetközi politikai légkörét. Viszont tőlük várhatta az ország a legkevésbé, hogy támogassák a békeszerződés megváltoztatására irányuló törekvéseket. Ebben partnerei csak a legyőzöttek lehettek, mindenekelőtt Németország. Ez azonban gazdasági és katonai erejének összeomlása miatt nem is jöhetett szóba. A győztesek közül Olaszország vállalta magyar mezőgazdasági termények, elsősorban gabona átvételét, a magyar hadsereg fejlesztésében való közreműködését és a magyar revíziós törekvések támogatását. 1927 áprilisában, Rómában Mussolini és Bethlen olasz-magyar barátsági szerződést írt alá, mellyel Magyarország áttörte addigi külpolitikai elszigeteltségét.
Bethlen tehát körültekintő szívóssággal építette azt a külpolitikai vonalat, ami a revízió szempontjából egyedüli realitásként kínálkozott.

A gazdasági konszolidáció megteremtette a szociális ellátás javításának a lehetőségét.

1927-ben kiszélesítették a kötelező betegségi és balesetbiztosítást. Növekedtek a juttatások. A táppénz egy évig járt. A következő évben vezették be a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Az egész korszakban azonban megoldatlan maradt a munkanélküliek helyzete.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte...

Close