A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Árpád-kori Magyarország jellemzése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10317
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Államtípus: korai feudalizmus.
Államforma: királyság

Társadalom:

XI-XII. sz. (III. Béla):

Király: A föld nagy része az ő tulajdona volt. Királyi jövedelem: egyre inkább pénzben vagy veretlen ezüstben kapta. A király hatalma a birtok- és vármegyerendszeren alapult.
Papság, Nagybirtokosok, Várjobbágyok: A várnépek tisztjei lettek. Egy részüknek saját földje volt.
Várnépek: Katonai munka, terményjáradék a királynak.
Saját földdel rendelkező közszabadok: Katonai kötelezettség.
Szabad pásztorok utódai: Nem volt földjük, szolgák lettek.


XIII. sz. eleje (II. András):

Király: A birtokok megfogyatkoztak. A vármegyerendszer felbomlott banderális hadsereg.
Királyi jövedelem: regálejövedelmek, kamara haszna (pénzverési illeték).
Nagybirtokosok: A trónviszályok miatt rengeteg földet kaptak a királytól, cserébe támogatták.
Papság: A tizedet már pénzben követelte
Szerviensek: Királyi vitézek. A nagybirtokosok hatalmuk alá akarták őket vonni. A szerviensek erre kihangsúlyozták, hogy ők a király szolgái, másnak nem engedelmeskednek.
Várjobbágyok: Féltek a szerviensekkel együtt, hogy bandériumokban kell szolgálniuk.

1222: Aranybulla: törvény a jogokról. Nem valósultak meg pontjai. Az egyházé lett a sókereskedelem joga. A szerviensek jogaik védelmében szolgabírókat választhattak. Ezzel létrejöttek a nemesi vármegyék.

 

XIII. sz. közepe (IV. Béla):

Király:

Hatalmát meg akarta erősíteni, ezért birtokokat adott a nagybirtokosoknak, akiknek cserébe kővárat kellett építeni és hadsereget kiállítani.

 

Bárók:

A nagybirtokosok új neve.A bárók tovább erősödtek. Kialakult a familiaritás: a köznemesnek valamelyik főúr szolgálatába kellett állnia, cserébe védelmet kapott más bárókkal szemben. Ezek a köznemesek uruk tágabb értelemben vett családját alkották.
Nemesek: A szerviensek új neve.
Jobbágyság: Jogilag egységes paraszti osztály. Szabadon költözhettek. A várjobbágyok egy része közéjük süllyedt, mások nemesek lettek.

Nagybirtok:
A termelés főleg a prediumon (a földesúr saját kezelésű földjén) folyt. Egy praediumhoz 30-60 ember tartozott. Középpontjában a nagybirtokos háza állt, körülötte a szolgák viskói voltak. A praedium idővel faluvá fejlődött.

Parasztgazdaság:
A paraszt a földesúrtól használatra visszakapta földjét, termény- és munkaszolgálat fejében, cserébe a földesúr védelme alá került. Ekkor még az önellátó gazdálkodás volt az uralkodó. Elterjedt a vadtalajvátó rendszer, az asszimetrikus eke, szőlő, gyümölcstermesztés, kertgazdálkodás, istállózó állattartás és a kétnyomásos gazdálkodás.  Az önellátó gazdálkodásból kialakult a kézművesség.

Külkereskedelem: kivitel: rabszolga, só, fém, élelem; behozatal: kézművester-mékek, luxuscikkek, katonai felszerelések. Belkereskedelem: csak mezőgazdasági termékek cseréje.

 

Művészet:
A román stílus volt jellemző. Pl.: jáki templom. Megjelenik a világi irodalom is, de az egyházi a jellemző. Ebből az időből való a Halotti Beszéd és Anonymus ekkor írta meg a magyar nép történetét.

 

Vallás:
Az egyháznak igen nagy hatalma, államösszefogó szerepe volt. Bevezették az egyházi átkot, ami bevált zsarolási eszköz volt.

 

Külkapcsolatok:
I. István halála után a német-római császárok sikertelen hódításokat kezdeményeztek Magyar-ország ellen. I. László és Könyves Kálmán hódító hadjáratai nem hoztak tartós sikert, inkább csak pénz- és emberveszteséget. IV. Béla idején tatár támadás érte az országot.  A királyt senki nem támogatta, így a hódítók hatalmas pusztítást végezetek az országban 1241-42-ben. Kivonulásuk után a király nekifogott az ország újjáépítésének.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Kádár-korszak mindennapjai

Kiindulópont: - Kádár az '56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra -...

Close