A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A magyar jakobinus mozgalom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7457
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

A magyar jakobinus mozgalom

1791-ben megállapodás született a magyar rendek és az udvar között ï‚® 10. törvénycikk. A megállapodás oka: a francia forradalom radikalizálódik és a nemesség is megijed. A törvénycikk tartalma:
– II. Lipótot (1790-92) magyar királlyá koronázzák, mert 25 év után először összehívta az országgyűlést
– Kimondja, hogy Mao. önálló állam, melyet saját törvényei szerint kell kormányozni
– Az adó- és újoncmegszavazás joga az országgyűlésé
– A közigazgatás nyelve a latin, de kötelezővé teszik, hogy az iskolában magyar tanárokat alkalmazzanak a nyelv fejlesztése miatt
– Az uralkodó rendeletekkel nem kormányozhat
– 9 bizottságot állítanak fel a szükséges reformok előkészítésére

A javaslatok 1793-ra készülnek el, de ekkor már I. Ferenc az uralkodó (1792-1835). A kompromisszumot csak a nemesség többsége kötötte a Habs.-kal, a vármegyei nemesség egy része szemben áll az udvarral, ami a magyar jakobinus mozgalom kialakulásához vezet. A szembenállás legfontosabb helyszíne a vármegye.
A nemesség mellett a plebejusok is szembefordulnak a Habsburgokkal és mikor Magyarországra eljutnak a francia forradalom eszméi, erősödnek a rokonszenv megnyilvánulások mindkét fél részéről szabadságfákat ültetnek, olvasóköröket rendeznek, el kezdenek franciául tanulni.
Kezdetben mozgalomként van jelen, de módosul a helyzet, amikor Martinovics Ignác áll a Habs. ellenes erők élére. Ő már konkrét szervezeti formát teremt az ellenállásnak, 2 társaságot szervez számukra.


1) Reformátorok Társasága
– bázisát a nemesek és a vagyonos polgárok alkotják, mert a polgárosodás kérdésében megfogalmazzák, hogy a nemeseknek megmarad a tulajdonjoguk, a volt jobbágyok bérelhetik a földeket.
– A legfontosabb kérdés: nemzeti függetlenség kérdése, ami a reformkor egyik fő problémája. Azt szeretnék, ha Mao. szövetséges köztársasággá alakulna, ahol minden nemzetiség használhatná a nyelvét.

 

2) Szabadság, Egyenlőség Társasága
– bázisát a plebejus értelmiség alkotja.
– Programjuk is radikálisabb: elsősorban a polgári átalakulás feltételeivel foglalkoznak, ami a reformkor 2. fontos kérdése. A kiváltságok megszűntetését akarják, s ennek akadályát a nemesség és a papság kiváltságos helyzetében, ill. a Habs. kormányzásban látják.
– Tagjait úgy szervezik, hogy a programot odaadják lemásolásra. Programjukat a Kátéban fogalmazzák meg, ami kérdés-felelet formájú. Mindenki csak azt ismeri, akitől kapta és, akinek adja.

 

Martinovics áll a mozgalom élén, és négy igazgatót választ maga mellé:
1. Hajnóczy József: a korszak egyetlen nem nemesi származású alispánja. A polgári nemzet fogalom nála jelenik meg először már 1790 körül. Megfogalmazza a kötelező örökváltság szükségességét = a jobbágy megválthatja a szabadságát a földesúrtól, földtulajdonhoz is juthat. A magyar nyelvet fejleszteni kell és a kultúra fejlesztésére is nagy gondot kell fordítani.

2. Szentmarjai Ferenc: nemesi ellenzék egyik vezetője

3. Lackovics János: huszárezred parancsnoka, nyugdíjazzák, mert magyar nyelvet alkalmazott

4. Sigray Jakab: arisztokrata

1795-ben Martinovics feljelentése alapján a mozgalmat felszámolják. (feladja a titkos társaságokat, mert Bécsben házkutatást tartanak nála) 1795-ben kivégzik a vérmezőn M.-ot és a 4 igazgatót, ill. többen börtönbe kerülnek, pl.: Kazinczy.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Horthy Miklós kormányzósága

Horthy Miklós 1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós Budapestre...

Close