A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A képszerűség elemei, stíluseszközei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5629
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

Költői képek:

- az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként.
– képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.

 

Szókép:

- névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.

 

Szóképek csoportosítása:

Hasonlóságon alapuló:

- Metafora
– Megszemélyesítés
– Allegória

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló

- Szimbólum
– Szinesztézia

 

Érintkezésen alapuló

- Metonímia

- Szinekdoché

 

Hasonlóságon alapuló szóképek

a) Metafora:

hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított
„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”

Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
„kikelet a jány, virág a szerelem.”

Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított
„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”

b) Megszemélyesítés:

elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.
„Valami titkot súg a végtelenség”

c) allegória:

egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora
Petőfi: Föltámadott a tenger

 

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek

a) Szinesztézia:

különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.
„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”

 

b) Szimbólum:

valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.

Ady: Magyar ugaron

 

Érintkezésen alapuló

a) Metonímia:

névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.

- Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”

- Anyagbeli: „nincs egy vasam se”

- Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák”

b) Szinekdoché:

együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.

„Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nyelvi szintek: Mássalhangzó törvények

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek...

Close