A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés II.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8718
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Barbárok (1931)

- a harmincas években M. ismét a falusi és városi szegénységet vette témájául
– ijesztő elmaradottság, babonás hiedelmek
– a cím is feszültséget kelt: olyan világot készít elő, amely nem csak műveletlen, idegen, hanem kegyetlen, embertelen is
– a novella és az elbeszélés határán áll
– az 1. és a 3. rész balladaszerű, a 2. pedig népmesére emlékeztet
– szereplői gazdag parasztok (saját nyáj)
– a pásztorok élete távol esik a civilizációtól
– történelmi időn kívül élnek (megállt az idő a világukban)
– a novella folklór gyökerei: Megölt havasi pásztor c. ballada + A bárányka c. ballada
– minden szónak, gesztusnak nagy a jelentősége, a hallgatás mögött fenyegetés, a szavak mögött kétértelműség rejlik
– a pusztán a kutya pótolja az emberi kapcsolatokat ( a juhász és a puli megértik egymást)
– a tárgyak szerepe és súlya nagyobb (szíj, kalap, vadkörtefa9
– a szigorú szokások, előítéletek érvényesülnek: Bodri juhász bizalmatlan a „városfélékkel”, míg a „pusztabéliekkel” nem
– a vörös juhászt a szíj készteti vallomásra (ősi, pogány hiedelem, babona), a szíj a lelkiismeret szimbóluma
– a novella nyelve eszköze a jellemzésnek (hiteles népnyelvet teremt)
– hasonlít a népballadákra: ismétlések, kihagyások
– a ritmus állandóan változik
– a körülményesség a gondolat elleplezését szolgálja, a kétértelműség ironikusan hat
– a cím kétértelmű: nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész megrekedt, megmerevedett pásztorélet
– az elbeszélő mindvégig személytelen, nem ítélkezik
– az ítéletet a vizsgálóbiztos szájába adja (a novella utolsó, leghangsúlyosabb szava)
– a fokozatosan kibontakozó, drámai felépítésű cselekményben ismételt váltások vannak
– mindegyik egységnek megvan a maga feszültségíve

 

 

1. rész

- A puli jelzi a közelgő veszélyt, a hallgatás fokozza a feszültséget, a tetőpont a gyilkosság
– a novella végén a vizsgálóbiztos igazságot szolgáltat, de megoldódott ezzel bármi is?
– a ridegpásztorok társadalmon kívüli, kultúra alatti világa termelte ki azt a kannibál erkölcsöt, amellyel a veres juhász és társa lelkifurdalás nélkül agyonveri Bodri juhászt, 12 éves fiát és kutyáját (érzéketlen szörnyetegek)
– a gyilkosság oka a rablás, a vagyonszerzésnek ez az ősi módja
– tömören, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot
– jóságos és hűséges felesége a népmesék lehetetlent is legyűrő hőseként keresi férjét és fiát ( a hűség, szeretet, kitartás szimbóluma)
– Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között él, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség
– A hagyományos erkölcsi kategóriák érvénytelenek (egyszerűen nem ismerik, elfelejtették őket)
– Társadalomkritika: hogyan létezhet a 20. század 30-as éveiben olyan embercsoport, amelyet nem érintett meg a civilizáció
– riportszerű, tárgyilagos írásmód (szociográfia irodalom)
– M. visszatérő témája az elmaradottság, a szegénység, a babonák világa, a falu és tanya ábrázolása
– Az emberek az életmódjuk által lealacsonyodnak az állati szintre
– A gyerek is ugyanolyan, mint az apja
– A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció ,nincsenek emberi érzések
– 1 rész: expozíció: megérkeznek veres juhászék
bonyodalom: veres juhász meg akarja kapni a szíjat, Bodri juhász nem adja
tetőpont: a gyilkosság
megoldás: temetés, vacsora

 

2. rész

- expozíció: az asszony elindul otthonról
– bonyodalom: nem találja a férjét
– kibontakozás: keresés
– tetőpont: a puli megtalálja a kalapot
– megoldás: Szegedre viszik a szíjat

 

3. rész

- expozíció: kihallgatás
– bonyodalom: nem ismeri be, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani
– kibontakozás: vita
– tetőpont: meglátja a szíjat
– megoldás: beismeri
– balladaszerű: kihagyások, balladai homály
– nyelve: utánozza a parasztok beszédmódját (tájszavak úgy beszélteti hőseit, amilyenek (valóságtükröző szándék), hangalak, szókincs
– a szíj fordulópont mind a három részben
– a dialógusok nagyobb szerepet kapnak, mint az elbeszélt részek

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés I.

Barbárok Móricz a 30-as években kezdte írni kései novelláit. Figyelme...

Close