A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Katona József: Bánk bán szereplők jellemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8059
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

Szereplők:

Bánk

A tragédia címszereplője magányos hős, mint Antigoné vagy Hamlet. Tragikuma azonban némiképp összetettebb, mint elődeié. Hiányzik belőle Antigoné magabiztossága, elszántsága, határozottsága. Bizonytalan, mint Hamlet, de nincsenek szövetségesei, társai. A békételenek éppúgy elvárják tőle a cselekvést, mint Tiborc, s Melinda is inkább megbocsátást, segítséget vár tőle. A hangsúly az “elvárásokon” van, Bánk kényszerhelyzetbe kerül. Felelős politikus, s nem akar meggondolatlanul cselekedni, késlekedésének, kétségeinek (Melinda és/vagy a haza) oka nem filozofikus probléma. (Igaz, nem is egy szellem próbálja feladatának végrehajtására sarkallni.) Döntésképtelensége, zavarodottsága hiányos ismereteiből, tájékozatlanságából és az események szándékos (mások által előidézett) és véletlen összekuszálódásából fakad. Zavartságának egyik kulcsjelenete a harmadik szakaszban Bánk és Tiborc dialógusa. Bánk Melinda miatti gyötrelmei közepette szinte alig hallja és érti a jobbágy szavait.

Nem akar addig cselekedni, míg meg nem győződik a királyné szerepéről, s közben mindenki egyre sürgetőbben követeli tőle a cselekvést. A negyedik felvonásban nyilvánvalóan nem azzal a szándékkal megy Gertrudishoz, hogy felelősségre vonja. Maga is megjegyzi, hogy kész volt a távozásra. A Gertrudis-szal való vitában emelkedik társadalmi szerepének és tragédiabeli szerepének csúcsára. A gúnyos, rideg királynét nem megcsalt férfiként, hanem az országáért felelősséget érző politikusként, “minden magyar nevében” vonja felelősségre, viselkedése valóban “királyi”. Végzetes véletlen, hogy közéjük toppan Ottó, mert Bánk “kiesik szerepéből”, dühében már nem képes mérlegelni, meggyőződik Gertrudis bűnérol, megcsalatásában való segítségéről. Az átkozódó, s valóban nem királyi módon viselkedő Gertrudis gúnyolódásaira, sértéseire, s végül támadására dühödten válaszol, bosszút áll, nem leszúrja, hanem – féktelen haragjában – “összeszúrkálja” a királynét. Összeomlásának ez is oka, tette után rádöbben, hogy cselekedetére nincs mentség. A királyi kegyelem, a bűn alóli világi (jogi) felmentés semmit sem változtat helyzetén, a maga számára, saját erkölcsi ítélete alól ez nem menti fel.

Bánk alakja nagyon összetett. Indulatos, szenvedélyes ember, Melinda érveit nem veszi figyelembe, durván elutasítja, megalázza feleségét (második felvonás). Gyanakvó, bizalmatlan: nemcsak Melindával, a főurakkal szemben is. (Inkább vígjátékok jellemző szituációja, amikor kihallgatja és félreérti (!) Ottó és Melinda, ill. Ottó és Gertrudis párbeszédét.) Könnyű feldühíteni, először elzavarja Tiborcot (első szakasz), Bíberach-ot életveszélyesen megfenyegeti (második szakasz), s a királyné meggyilkolásában is nagy szerepe van hirtelen haragjának. Szenvedő típus, bizonytalanságai önemésztő, moralizáló hajlamaiból is fakadnak. Mindenképpen a jogszerűség fenntartására törekszik, a nyílt lázadást el akarja kerülni. A királynéval való összeütközése sajátos hatalmi konfliktus is. Bánk, a korabeli magyar törvények értelmében, valóban a király helyettese, a királyné e tekintetben alattvalója. Fellépése jogos, tragédiája mégis inkább “az ember tragédiája”.

 

Gertrudis

A királyné méltó ellenfele Bánknak. Határozott, céltudatos, szigorú és nagyravágyó (a negyedik szakasz elején Lükurgoszról, Szolónról elmélkedik). Egészen a Bánkkal való vitáig királyi méltóság, fensőbbség jellemzi magatartását. Fokozatosan válik ellenszenvessé. Melindával szembeni viselkedése visszatetsző, a békítő követ, Mikhál elfogatása zsarnoki logikára vall. Amikor Bánk felvilágosítja a köztük fennálló hatalmi viszony sajátosságáról sértetten reagál, nem hajlandó elfogadni, de meg is ijed. Vitájuk során egyre inkább hátrányba kerül (“Bánk! Mit akarsz velem?”), de amint úgy érzi, hogy Bánk érvei igaztalanok (Melinda elcsábításában játszott szerepe), azonnal visszatámad. Ottó megjelenése “átértelmezik” sértéseit, a szülőföldjét sértő szavak (Bánk Ottóra szórt átkai) gyilkos indulatot ébresztenek benne. Jelleme visszamenőleg is “minősítődik”: Pontio de Cruce levele és Mikhál is figyelmeztették a bajokra, s mivel az ezekre adott válaszait ismerjük, világossá válik, hogy Gertrudis elvakult, hatalomvágya kisszerű is.

 

II. Endre

Az ötödik felvonásig nincs jelen, de sokszor emlegetik nevét. Bánk a királynéval folytatott vitában nagy és igazságos uralkodóként említi, miközben azt is kimondja, hogy a magyarok csak miatta tűrik a merániakat. Endre valóban bölcs és igazságos uralkodóként viselkedik, képes felülemelkedni az őt ért sérelmen, megkegyelmez Bánknak. Ezzel nemcsak erkölcsi nemességét bizonyítja, hanem azt is, hogy elismeri Bánk cselekedetének jogszerűségét, a törvények szellemének megfelelő voltát. Képes különbséget tenni a törvényszegés (Petúr) és a törvénynek megfelelő viselkedés (Bánk) között. Szerepének hangsúlya, a szerző korának szóló üzenet: a magyarságnak egy igazságos és jó királyra van szüksége, a hatalmaskodó idegen előtt azonban nem hajlik meg.

A cselekményidő megfelel a történelmi időnek, s megfelel a dráma időbeli követelményének is, a történet 1213. szeptember 27-28-án játszódik. A mű helyszíne a királyi udvar, valószínű, hogy a valós helyszín az esztergomi királyi vár.

 

Melinda

Melinda tragikus sorsú áldozat. Katona szép, nemeslelkű, de saját sorsába beavatkozni nem tudó nőalakot teremtett Melinda személyében. Szereti és tiszteli férjét, vele szemben alázatos is. Ottóval szembeni viselkedése büszke, határozott. Erkölcsi tartása, férje iránti szerelme lehetetlenné teszik, hogy Ottó elcsábítsa. Büszkesége és férjének viselkedése vezet megőrüléséhez, az őt ért gyalázatot nem képes elviselni. Halálhíre már nem változtat Bánk reménytelen helyzetén, de összeomlását véglegessé teszi. Megölése dramaturgiai szempontból sem lényeges, hisz Ottó gazemberségét ez a tette már nem fokozza. Halála inkább megváltás, “bűne” alóli megszabadulás. Jelenéseiben talán a két legfontosabb a harmadik szakasz elején, a szobájában folytatott párbeszéde férjével, és Gertrudis-szal folytatott dialógusa a negyedik szakaszban. Bánk előtt megalázza magát, bocsánatáért esedezik, s bűntudatot érez. A királynéval szemben a sértett büszkeség és a megalázottak keserűsége szólal meg, s viselkedése azt sejteti, hogy Gertrudisnak része van megbecstelenítésében, a cselszövésben Izidóra Melinda “párja”, ő is Ottó áldozata. Szemben Melindával inkább szerencsétlen. Legfontosabb jelenete a negyedik szakasz elején Gertrudis-szal folytatott párbeszéde. Egyrészt értesíti a királynét Bánk ittlétéről és Ottó számára oly megalázó tetteiről.

 

Ottó

Ottó személye az, aki nem azonos a feltételezhető, igazi csábítóval. A valóságban Gertrudis másik öccse – Berthold, kalocsai érsek – lehetett a csábító, de Katona tisztában volt azzal, hogy a cenzúra nem engedné át művét, ha egyházi személy ilyen szerepben jelent volna meg művében. Ezért választotta erre a szerepre Ottót, aki Gertrudis apját követte a merániai trónon. Ottó a dráma legellenszenvesebb alakja, nincsenek pozitív vonásai: aljas, hatalmaskodó, hazug, gyáva. Gertrudis is megveti. Bizonyos értelemben minden hozzá is kötődik. Eléri, hogy Melindát az udvarba hívja a királyné, csellel elcsábítja szerelmét, később a számára terhelő bizonyítékokkal rendelkező tanúkat (Bíberach, Melinda) megöli. Megtestesíti mindazt, amiért a békételenek lázadnak. Aljassága, nevetséges gyávasága (elfut Bánk elől) lehetetlenné teszi, hogy ő váljon a mű negatív hősévé, de hozzájárul Gertrudis halálához. Jellemének negatívumait árnyalja Gertrudis udvarhölgyével, Izidórával szembeni viselkedése is.

Bíberach, Ottó (költött) lovagja, klasszikus cselszövő (mint Jago, vagy Schiller Wurm-ja), de a békételenek számára is fontos híreket hoz. Azt hiszi, hogy “lavírozása” később jutalmat hozhat számára. Segít Ottónak, azt hiszi, hogy túljárhat Ottó eszén, s végül áldozata lesz. Tévedéséért súlyos árat fizet, megbánása késeinek tűnik. “Lézengése” jelképes, nemcsak hazája nincs, erkölcsei sincsenek. Cinikus okossága Ottó fölé emeli.

 

Petúr bán és a főurak

Petúr is ellenszenves figura, bizonyos értelemben Bánk negatív ellenpólusa. Belőle hiányzik a nagyság, az átgondoltság, képes lenne a trónörökösök elleni merényletre is. Tulajdonképpen viselkedése etikátlan: ellenfeleiről csak rosszat képes feltételezni, Bánkot úgy kényszeríti a lázadásban való “részvételre”, hogy elhallgatva előle az információkat, csak a különleges jelszót közli vele, ennek pedig nem más a funkciója, mint Bánk megzavarása (a főhős – többek között – emiatt hiszi azt, hogy mindenki tud Ottó és Melinda viszonyáról). Ügyes szónok, tudja befolyásolni, szavaival irányítani az embereket. Idegenekkel szembeni bizalmatlansága, gyűlölete nemcsak a merániaiaknak szól, ő is az események egyik mozgatója.Mikhál és Simon, Melinda bátyjai, szerepük moderátor-szerep. Egyrészt a lázadókkal tartanak, maguk is tisztában vannak a merániaiak bűneivel, ugyanakkor idegen származásuk óvatosságra is inti őket. Mikhál tevékenyen próbál beavatkozni az eseményekbe, de követjárásának sikertelensége saját ügyetlenségének is köszönhető (negyedik szakasz). A második szakaszbeli párbeszédük megható hazafiúi vallomás. Myska bán és Solom is a békítők közé tartoznak, szerepük a király “jelenlétének biztosítása”, Myska menti meg a király gyermekeit a betörő lázadók elől.

 

Tiborc

Érdekes alakja a drámának Tiborc, az öreg parasztember, a kissé idealizált, nemeslelkű, büszke jobbágy. Katona olyan népi figurát teremtett személyében, mely legendává vált. Tiborc nem hunyászkodik meg, nem viselkedik szolgaként. Átérezve helyzetének jelentőségét, nem csak a maga nevében beszél. Az egész magyar nép nevében kér segítséget a szenvedések enyhítésére. Panasza, vádjai “fölébresztik” Bánkot, jelentős szerepe van Bánk cselekvésre késztetésében. Panaszkodik, sorolja a jobbágyságot sújtó sérelmeket, de nem lázadó. Később, mint Melinda kísérője és Melinda halálhírének hozója bukkan föl, különös, hogy Bánk kísérőjeként Gertrudis szobájában is megjelenik.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (5)


Ezt olvastad már?
Katona József: A Bánk bán története

A történet A mű alapja valós történelmi esemény, mely már...

Close