A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1770
Nyomtasd
Dátum: 2009-12-04 Küldd tovább
  Letöltés

Berzsenyi DánielBerzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni.

Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat, eseményt, eszményt. Szólhat szeretetről, barátságról, hazaszeretetről. Szerkezete keretes, megszólítással kezdődik.

Két azonos című ódája szól a magyarokhoz: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II.

A magyarokhoz I. 17 éven keresztül készült, csiszolódott majd 1813-ban kiadásra került. A magyarokhoz II. 1807-ben adta ki.

A két címben megszólítja a magyar nemzetet. Mindkét ódában a nemzet hanyatlása, az erkölcsök romlása, a hajdani dicsőség a téma. A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi.

A magyarokhoz I. 14 versszakból áll, és a múlt és jelen képei követik egymást. A történelmi áttekintést Attilától és Árpádtól indítja a költő: nem volt könnyű az ország helyzete a tatár, a török, a Zápolyát követő “visszavonás” korában sem, “a régi erkölcs” mégis életben tartotta a magyarságot. A történelem “szélvészei” – mondja a vers súlypontján olvasható allegória – nem tudták ledönteni a magyarság “tölgyfáját” – a mostani romlott erkölcsök azonban “benne termő férgekként” semmisítik meg. Berzsenyi nem lel vigaszra, sőt a távolabbról merített történelmi példák is azt mutatják: az idő a legerősebbeket is elpusztítja; mindent “felforgat a nagy századok érckeze”.

A magyarokhoz II. 6 versszakból és 2 egységből áll. Az időszembesítés (dicső múlt – sivár jelen) helyett itt térbeli áttekintést kapunk: Poroszországtól (Prussia) Görögországon (Haemusok) át egészen Dél-Amerikáig (Cordillerák). A forrongó világban, háborúk közepette azt a kérdést veti fel a vers: túlélhetjük-e mi, magyarok mindezt?

Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II – be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva.

Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű.

Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II – be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül.

A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda – erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet – “magyar!” – utána rögtön két kérdés következik – “Nem látod…? Nem látod…?” -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: “Oh! más magyar kar mennyköve villogott…”, “Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!”

A magyarokhoz II – be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: “Nem félek.”, jelenti ki, majd: “Bátran vigyázom.”, mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra – mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: “Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”

A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket.

 

A magyarokhoz I.

A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el.
A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi).
A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – - múlt és jelen képei sorjáznak.
Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanyatlásának.

 

I. 1.vsz.
Már az első sor megszólítása (”Romlásnak indult hajdan erős magyar”) kijelöli a témát:
most és jelen szembeállítását.
A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére.
(Nem látod… Nem látod…?)

 

II. 2-6.vsz.
Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül:
A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp.i motívuma Buda várának helytállása–
A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak (ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz ostrom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt.
A témát a 11-13.vsz-ban folytatja.
Büszke öntudattal – patetikusan – sorolja a múlt dicső nagyjainak nevét: Attila, Árpád
A múlt a kemény helytállás, a tiszta, nemes erkölcs, a harcra és tettre kész, serény magyarság szimbólumává válik.

 

III. 7-10. vsz
Mindezek ellenpólusaként hangzik fel a komor tölgy-hasonlat: a jelen a lassú halál, a pusztulás kora.
Mindennek okaiként a következőket hozza fel:

  • belső gyengeség
  • a jelen elpuhult nemzedéke
  • a tiszta erkölcs hiánya
  • a henyeség
  • a nyelv feledése, idegenek majmolása

 

 

IV. 13-14.vsz.
A szemrehányó hang elégikusra vált: fájdalmasan kiált fel, amikor a történelem, a sors kiszámíthatatlan körforgásáról ír.
Ez teszi a hajdani nagyot (Ilion, Karthago, Babylon) semmivé – s ezzel a nemzethalál vízióját vetíti előre.
Befejezése pesszimista.
Hangnem: A versben mindvégig megtartja a prófétai szerepet, hangnemet.
E/2. személyben int, figyelmeztet, kárhoztat.
Klasszicista és romantika felé mutató vonásai:
– A műben nagy számban fordulnak elő a klasszicizáló, antik műveltségre utaló kifejezések (sybarita, Herkules, Ilion stb.)
Erre utal a versforma is (alkaioszi stófák).
– Ám a romantika felé mutat az erőteljes nyelv (”energiás szavak”), a romantikus túlzások, a meghökkentő metaforák.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
United Kingdom

Great Britain is the name of the island. It is...

Close