A megismerés logikai folyamata, a gondolkodás tartalma és formája

A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége, gondolkodás és a nyelv

Az emberiség történelme egyértelműen bizonyítja, hogy az embernek alapvető szükséglete, célja, törekvése a valóság megismerése. A megismerés folyamat jellegű. Nagyon hamar rájöttek arra, hogy ez a folyamat két lényeges, egymástól elválaszthatatlan szakaszra bontható:

• Érzéki megismerés – a valóság közvetlen és egyedi formában való tükrözése.

Az érzéki megismerés nélkülözhetetlen a valóság megismerésében, de nem elegendő. Csak a lényegtelen, felszíni tulajdonságokat tükrözzük, de mégis nagyon fontos, mert ehhez kapcsolódóan kereshetjük a miért kérdésekre a választ, a dolgoknak, a jelenségeknek lényegét.

• Gondolati megismerés – a valóság közvetett és általánosított formában való tükrözése.

A gondolkodás segítségével képesek vagyunk a konkrét egyedi dolgoktól, jelenségektől elvonatkoztatni, általánosítani és így feltárni a dolgoknak, jelenségeknek a lényegét, a miért kérdésekre a választ megkeresni. E nélkül nincs igazi megismerés.

• a megismerés során egymagában egyik szakasz sem ad teljes értékű ismeretet a valóságról;
• általában az érzéki megismerés indítja el a gondolati megismerést;
• az iskolai munkában a szemléltetésnek mindig meghatározott célja van. A szemléltetéssel az érzéki megismerésre hatunk, de egyben meg kell indítanunk a gondolati megismerést is.

A megismerő gondolkodásnak két alkotó eleme van:

• A gondolkodás tartalma az objektív valóság megjelenése a tudatban. ezt minősíthetjük és ez lehet igaz vagy hamis, téves, nem igaz.

IGAZ  tudat, a gondolkodás tartalma akkor, ha a valóságot hűen tükrözi.

HAMIS, téves, nem igaz a gondolkodás tartalma, ha a valóságot nem annak megfelelően tükrözi.

• A gondolkodás formájához úgy jutunk el, hogy időlegesen, feltételesen elvonatkoztatunk a gondolkodás tartalmától és keressük a gondolatok belső szerkezetében a közöset. Így jutunk el két alapvető gondolati formához: fogalomhoz és az ítélethez.

A fogalmakkal a valóság tárgyainak, jelenségeinek a lényegét, a lényeges jegyeit tükrözzük. Az ítélettel a valóságban meglévő vagy nem lévő összefüggéseket.

A gondolkodás formai oldala vagy helyes, vagy helytelen.

Helyes akkor a gondolat formája: ha a tárgyak lényeges jegyeit tükrözi, ha az összefüggéseket helyesen tárja fel; ha az okokat nem cseréli fel az okozattal; ha helyesen végzi el a logikai műveleteket; ha betartja a gondolkodás szabályait. Az állítás logikai műveletét végzi el.

Helytelen akkor a gondolkodás formai oldala: ha nem egyértelműen választja el a lényegtelentől; ha az összefüggéseket hibásan tárja fel; ha a gondolkodásban az okokat felcseréli az okozattal,; ha helytelenül végzi el a gondolkodás logikai műveleteit; ha megsérti a logika törvényeit és műveleti szabályait.

A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége:

Ahhoz, hogy logikailag igaz ismerethez jussunk tudni kell, hogy:

• a gondolkodás tartalma és formája elválaszthatatlanok egymástól;
• a gondolkodás tartalma (amit tükrözünk) lehet igaz vagy hamis (téves);
• A gondolkodás formája (ahogy tükrözzük) lehet helyes vagy helytelen.

Az ismerethez való eljutásban lehetséges:

1. Igaz gondolati tartalomból indulunk ki és helyesen végezzük el a logikai műveleteket.
2. Igaz gondolati tartalomból indulunk ki és helytelenül végezzük el a logikai műveleteket.
3. Hamis gondolati tartalomból indulunk ki és helyesen végezzük el a logikai műveleteket;
4. Hamis gondolati tartalomból indulunk ki és helytelenül végezzük el a logikai műveleteket.

Egyetlen egy esetben juthatunk igaz ismerethez, ha az igaz gondolati tartalomból indulunk kis és a logikai műveleteket is helyesen végezzük el.

Gondolkodás és a nyelv

A gondolati formának a külső megjelenési formája a nyelv. A kettő egymástól elválaszthatatlan, de nem azonos. Fontos, hogy a gondolati formát megfelelő nyelvi formában fejezzük ki. A nyelvi forma mindig helyesen jelölje a gondolati formát, és ezen keresztül igazán tükrözze a gondolati tartalmat.

A gondolatot ugyanaz a nyelv is többféleképpen fejezheti ki.

Nem szabad azonosítani a gondolati formát a nyelvi formával. A gondolati forma a gondolatok belső szerkezetét, a nyelvi forma a gondolatok külső burkát képezi.

A nyelvi kifejezés terén a mindennapi életben két végletes gyakorlattal találkozunk:

• Rövidített kifejezésmód (lakonikus beszéd) tömörségre törekszik. E kifejezésmód számos esetben problematikus, mert nehéz megérteni a mögötte rejlő gondolatot.
• Terjengős kifejezésmód (szószátyár beszéd). A gondolkodás a lényeg általánosítása, a dagályos, szószaporító, szőrszálhasogató beszéd a gondolkodásnak éppen erről a sajátosságáról tereli el a figyelmet.

A gondolkodásfejlesztés és a nyelvművelés és tanítás egyik alaptörvénye.

Világosan kell látnunk, hogy a cél az igaz gondolatok kifejezése, a helyes gondolkodás biztosítása. A helyes kifejezés a nyelv lehetőségeinek felhasználása az önkifejezésben.