Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája
Hunyadi Mátyás trónra kerülése előtt
- Hunyadi János halála
- Fiai: László, Mátyás
- Trónviszály: bárói liga (Garai, Cillei, V. László) ←→ Hunyadiak
- László vissza akarja venni tőle a Jánostól örökölt méltóságokat
- László becsalja Nándorfehérvár várába és megöli Cillei Ulrikot
- László megígéri, hogy nem áll bosszút
- →Hunyadiak politikai elszigetelődése
- 1457 – Lászlót és Mátyást Budán mégis letartóztatják
- Lászlót lefejezik
- Mátyást bebörtönözik
- Anyja (Szilágyi Erzsébet) és nagybátyja (Szilágyi Mihály) állnak a Hunyadiak élére
- → Polgárháború
- László Prágába menekül
- Viszi Mátyást is magával
- Meghal leukémiában
- Nincs örökös + polgárháború + török veszély
- Szeged – Szilágyi és Garai megegyeznek
- Büntetlenség báróknak
- Mátyás a király
- Mátyás feleségül veszi Garai Annát
- 1458 – országgyűlés
- Mátyást királlyá választják
- Prágában sincs örökös
- Új király Podjebrád György
- Azzal a feltétellel adja át Mátyást, ha Podjebrád Katalint veszi feleségül
- Hazaengedi
- trónra kerül, de hivatalosan nem király: a korona még Bécsben
- Nagyon fiatal → ötévi kormányzó: Szilágyi Mihály
Hatalmának megszilárdítása
- Szilágyi-féle cikkelyek
- Köznemeseknek kedvező törvények
- Megnyerésükre törekedik
- Eleinte a rendekkel együttműködés
- Szilágyinak Erdélyben kell intézkednie
- Mátyás közben a főméltóságokat saját embereinek osztja (Szapolyai, Báthory)
- Török: Szerbia meghódítása
- Ürügy arra, hogy odaküldje Szilágyit
- Az egyház támogatja a keresztes jellegű hadjáratot
- → a riválisai mind kiiktatva
- Vitéz Jánost elküldi Bécsbe a koronáért
- 1463 – bécsújhelyi egyezmény
- Sopront és a koronát visszakapja
- Mátyás engedélyezi Frigyesnek, hogy ő is hordhassa a királyi címet
- Egyezség: ha Mátyásnak nincs utódja, Frigyes utódjai öröklik a trónt
- 1464 – megkoronázzák
Hirdetés
Hunyadi Mátyás reformjai
- Cél: a rendi hivatalok csökkentése, csak tőle függő hivatalok erősítése
- 1464 – kancelláriai reform
- A királyi tanács korlátozására
- Régen: nagy- és titkos kancellária
- Nagy kancellária: esztergomi érsek irányítása alatt; fontos oklevelek
- Titkos kancellária: élén titkos kancellár; királyi előjoghoz kapcsolódó ügyek
- Most: egyesítve a két kancellária
- Két egyenrangú kancellár rendszerét megtartja
- A titkos kancellária élére bizalmasát állítja
- Szakképzett polgárok veszik át a hivatalokat a nemesektől a bíróságokon
- Pénzügyi hivatalnokok ezentúl nem bárók, hanem polgárok és köznemesek
- Átnevezés: főkincstartó (bárói méltóság) → kincstartó
- Ernuszt János, Handó György, Nagylucsei Orbán
- Nem személyi függés, hanem szakértelem szerint töltik be a hivatalukat
- = kora újkori állam kiépülésének kezdete
- →tisztviselők szorosabban függenek a király személyétől
- Koronára visszaszálló birtokokkal saját bizalmasaiból csinál bárói réteget (Kinizsi Pál, Báthoryak, Szapolyaiak)
- 1467 – pénzügyi reform
- Nemesi adómentesség, városi vámok alóli adómentesség → korlátozott bevételek
- Eddig: „kapuadó”
- Most: „füstpénz” – kapuk helyett kéményekre kell adózni (eddig telekre, most házra)
- Eddig a külkereskedelmi vám: „harmincadvám”
- Most: „koronavám”
- Átnevezés miatt a mentesség már nem érvényes
- Rendkívüli hadiadó (subsidium)
- Eddig hadjáratok alatt szedte
- Most évente min. egyszer szedi
- További bevételi források
- Sómonopólium
- Pénzverő kamarák bevételei
- Hadsereg reformja
- Zsoldosok
- Lőfegyverek: számszeríj, puska
- Itáliai gyalogság (modern felszerelés)
- Telekkatonaság (parasztok besorozása) helyett: hadakozópénzt szed
- „Fekete sereg”: királyi, egykori huszitákból álló zsoldos sereg, közvetlenül király függésében
- Déli végvárrendszer kiépítése
- Két vonal: belső és külső
- Határvédelem biztosítása
Törvénykezés
- 1486: Nagy Törvénykönyv
- Nádori cikkelyek: nádor 12 jogát rögzítik
- Eddigi szokásjogok írásba foglalása
- Új nádor választása
- Jogok:
- Királyválasztó gyűlés összehívása
- Első szavazat mindig az övé
- Ő a kiskorú király gyámja
- Rendi gyűlés vezetője
- Király és rendek közti bíró
Trónöröklés
- Podjebrád Katalin és babája belehalnak a szülésbe
- Edelpeck Borbála (osztrák)
- Házasságon kívüli gyerek: Corvin János
Hunyadi Mátyás külpolitikája
- Cseh háború (1468)
- Ürügy: Podjebrád György kelyhes huszita
- Kettős probléma:
- Csehek és morvák betörései az országba
- Német-Római Császárságra fáj a foga
- Cseh Király választófejedelem
- → Meg kell szereznie a cseh trónt
- Podjebrád György halála
- 1471: Jagelló Ulászlóé a trón
- Mátyás ellen osztrák-cseh-lengyel szövetséget hoz létre
- Mátyás felbontja, lengyel különbéke
- Sziléziát (Csehország), Morvaországot elfoglalja, itteni rendek cseh királlyá választják (1469)
- Boroszló vára: osztrák-cseh támadás
- A várba zárkózik, a feldúlt Sziléziában az ostromlók éheznek
- → feladják, békét kérnek
- Mátyás és Ulászló osztoznak a cseh koronán: Morvaország-Szilézia és Csehország
- Osztrák háború
- Frigyes nem ismeri el Mátyást, mint cseh király
- → Mátyás hadjáratot indít
- → győzelem, elismerik, hadisarc
- Később kiújulnak a harcok
- Mátyás elfoglalja: Alsó-Ausztria, Bécs, Bécsújhely (Frigyes rezidenciája)
- Felveszi az osztrák hercegi címet
- Mégis III. Frigyes fia lesz a német-római császár
- Német rendek tartottak a hatalmától
- Miksát választják német királlyá
- Török-magyar viszony
- Magyar részről defenzív harcok
- Déli végvárrendszer ostromai
- 1463 – I. Mehmed megtámadja Boszniát (utolsó ütközőállam)
- 1464 – Mátyás visszafoglalja Jajca várát, hogy távol tartsa a törököt
- Kiegyenlített erőviszonyok >> Boszniát kettéosztják
- 1479 – kenyérmezei csata
- Isza Bég
- Kinizsi Pál (temesi ispán)
- Báthory István (erdélyi vajda)
- 1483 – fegyverszünet
- Mátyás átengedi a törököt Karintiába
- Dzsem herceg
- Mehmed fia, Bajazid öccse
- Belső trónviszályok, Bajazid szultán lesz: védelemért cserébe ígéretekkel fordul Franciaországba
- Mindenki az ő őre akar lenni, míg meg nem ölik
