Japán, India, Kína

A világ második ipari és harmadik kereskedő hatalma lett. A japán gazdasági recesszió 1992-től napjainkig folyamatosan tart.

 

A japán csoda tényezői:

• alacsony életszínvonal lehetővé teszi a nemzeti jövedelmek nagy részének visszafordítását új ipari beruházásokra
• legkorszerűbb berendezéseket és eljárásokat vásárolták és tökéletesítették.
• fegyelmezett és jól képzett munkaerő
• az ipar nyersanyagellátását a külkereskedelem dinamikus bővítésével oldották meg, a japán kereskedőirodák az egész világot behálózzák.

Technopolisz – program: a jövő városai, a legfejlettebb iparágak, tudományos és felsőfokú intézmények szép lakóhelyi környezetben. Japán ipari pozíciót repülők, műholdak, gyógyszervegyészet, robotok… kikísérletezésében hivatottak tovább erősíteni.

 

INDIA

• a Dekkán – félszigeten fekszik, északon a Himalája határolja.
• 2 meghatározó folyója: Gangesz, Indus
• Hindusztáni-alföld — „Zöld India” keleten
• Indus alföldje — „Sárga India” nyugaton
• Dekkán fennsík — „Vörös India” délen
• Bazalt fennsík — „Fekete India”

Nagy-Britannia legértékesebb gyarmata volt. Mohamedánok, hinduk lakják. Vallási alapon 1947-ben felosztották de a felosztás súlyos gazdasági és politikai következményekkel járt:

• hinduk: Indiai Köztársaság
• mohamedánok: Pakisztán és Kelet-Pakisztán (1971-ben Banglades lett)
• Ceylon Sri Lanka néven lett külön állam.

Egyéb:

• a világ Kína után legnagyobb lélekszámú országa. (több mint 1 milliárdan vannak)
• fővárosa: Újdelhi
• nyelvi szempontból a hindit beszélik a legtöbben. (angol még meghatározó)
• 25 tagállama van, külön belső önkormányzatokkal, India szövetségi állam.
• kasztrendszer létezik: csak egymás közt házasodnak
• az éhségövezet (ENSZ által kijelölt övezet) egyik állama.

A lakosság életszínvonala nagyon alacsony. Lakóinak 2/3-ad része a mezőgazdaságban dolgozik. A termelés technikája kőkorszaki, a 80-as évek végére önellátóvá vált rizsből = ” Zöld forradalom”. Az éhínség állandó probléma. Legfontosabb élelmiszernövényük a rizs. Termelnek még búzát, kölest, földimogyorót, cukornádat, jutát, gyapotot, teát. A világ legnagyobb szarvasmarha állománya is itt található. Nem sokan eszik a húst, csak 50%. Iparára leginkább a következők a jellemzőek (2 iparvárosa van: Bombay, Calcutta):

• háziipar: szőnyegszövés, ékszerek
• tartósítóipar: fűszernövények
• gépkocsi alkatrész összeszerelő üzemek
• a világ számítástechnikai programozójának 40%-át adják indiaiak (olcsó munkaerő, jól képzettek) ez kitörési lehetőségük
• kitermelőipar: az indiai bányászott vasérc egy részét exportálják

KÍNA

A Kínai Népköztársaság területe 9.6 millió km2, akkora, mint Európáé.

Lakosainak száma: 1.2 milliárd fő, amivel Földünk legnépesebb állama. Kína lakosságának 1/3-a a mezőgazdaságban dolgozik, aminek fő problémája az évente 15 millióval gyarapodó népesség élelmezése. Mivel az 50-es években az egészségügyi ellátás jelentősen javult a természetes szaporulat tovább évi 2.5%-ra nőtt. Ezt a növekedést az 1959-61-es éhínség törte meg amikor is 25 millióan haltak meg. A kormánynak új népességpolitikát kellet bevezetnie: felemelték a házasságkötés korhatárát, támogatják az egygyermekes családokat, így sikerült a növekedést 1.5%-ra mérsékelni.

Kína területének csupán 1/10-e áll művelés alatt, a bővítést nyugaton a szárasság, keleten pedig a változatos domborzat akadályozza. A szubtrópusi éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé, sőt az ország legdélibb részein rövid tenyészidejű rizsből akár háromszori aratást is eléretnek. Tehát a mezőgazdaságban kulcsszerepet tölt be az öntözés, a legfontosabb gabonaféle a rizs is 3 hónapos elárasztást kíván. Bár a háborús időkben az öntözőrendszert elhanyagolták, az 50-es években a paraszti tömegek mozgósításával sikerült megfelelő árvízvédelmi és csatornázási szintet elérni, így az öntözhető földterület megkétszereződött.

A víz emelése a mai napig sűrűn, még állati vagy emberi erővel történik. A Kína parasztok régóta alkalmazzák a talajerő-utánpótlást, ennek hatására Kína a 60-as években jelentősen megnövelte műtrágya behozatalát. Az agrotechnika fejlesztése, a jobb műtrágyázás és a parasztság megnőtt munkakedve, anyagi érdekeltsége jelentős sikereket hozott. Kína legfontosabb élelmiszere a rizs, ezt országszerte termesztik, a búza a kevésbé csapadékos területek kedveli ezt az északi országrészen termesztik, míg a déle országrész nem öntözhető területein az édesburgonyát termelnek. Ezen kívül még nagyon elterjedt a gyapot, a szója és a földimogyoró. Dél-kínai hegyvidéken a teacserjét termelik. Az állattenyésztés itt Kínában alárendelt szerepet kapott, a hatalmas sertés, baromfiállomány a háztartási hulladékot fogyasztja, míg a szarvasmarha, és bikatartás leginkább a vonóerőt biztosítja.