Hirdetés

Speciális logikai műveletek, a fogalommal végezhető műveletek

9 perc olvasás

→ felosztandó fogalom: az a fogalom, amelynek a terjedelmét feltárom.

Hirdetés


Hirdetés

→ felosztás alapja: az a szempont, ami szerint a fogalom terjedelmébe tartozó tárgyakat, dolgokat, jelenségeket csoportokba sorolom. A szempontot világosan, egyértelműen meg kell fogalmazni, és a felosztás folyamán nem lehet a szempontokat összekeverni, mert zavaros lesz a felosztásuk.

→ felosztás tagjai: a felosztandó fogalom terjedelmébe tartozó minden tárgy, dolog vagy jelenség, amelyeket egy megadott szempont szerint csoportokba besoroltam. A csoportokat a felosztandó fogalom fajfogalmai tükrözik. Meghatározó szerepet játszik a felosztásban felosztás alapja. Ez határozza meg a felosztás tagjainak számát és milyenségét. Egyszerre csak egy szempontból szabad elvégezni a felosztást. Ha megváltoztatjuk a felosztás alapját, vele együtt megváltoznak a felosztás tagjai is. Bonyolultsági fok szerint a felosztásnak két fő fajtáját különböztetjük meg.

– egyserű felosztás: ebben az esetben csak egyetlen egy szempontból végezzük el a felosztást.

– összetett felosztás: ebben az esetben több szempontból is feltárjuk az adott fogalom terjedelmét.

Hirdetés

A felosztást helyettesítő logikai eljárások

Nem szükséges mindig a fogalom teljes terjedelmét feltárni egy megadott szempont alapján. Olykor elegendő a fogalom terjedelmébe tartozó tárgyak, dolgok jelenségek közül egyet kiemelni, vagy néhányat közülük felsorolni. Ez elegendő annak megtanulásához, hogy a fogalomban tükröződő lényeges jegyek, milyen tárgyakra vonatkoznak.

A felosztást helyettesítő logikai eljárásoknak három fajtáját alkalmazzuk:

Œ      Példa. Ebben az esetben soha sincs felosztási alap. Egyetlen egy példa elegendő annak megmutatására, hogy a fogalomban tükröződő lényeges jegyet milyen konkrét dolgok tartalmazzák.

      Felsorolás. Nem tartalmaz felosztási alapot. Több példa említése szükséges annak bemutatására, hogy a fogalomban tükröződő lényeges jegyet milyen konkrét dolgok tartalmazzák. A felsorolást általában a stb. jelzéssel fejezzük be. Ezzel jelezzük, hogy a felsoroltakon kívül még más is tartozik a fogalom terjedelmébe.

Ž      Kéttagú vagy dichotanikus felosztás. Ebben az esetben a fogalom terjedelmét – felosztási alap nélkül – két részre osztjuk. „A” fogalomban tükrözzük a fogalom terjedelmének egyik részét, „nem A” fogalomban tükrözzük a fogalom terjedelmének a másik részét.

Hirdetés

A kéttagú felosztást akkor alkalmazzuk, ha az adott fogalom terjedelmének csak egy fajtájával foglalkozunk, de jelezzük azt is, hogy ezen kívül még más fajtái is vannak. A többi fajtát nem nevezzük meg, hanem az adott fogalomnak az ellentmondó viszonyban lévő fogalmában tükrözzük

A felosztásnak egyéb eljárásai, amelyeket alkalmazni szoktunk:

→            Elrendezés. Akkor alkalmazzuk, ha egy témához tartozó gondolatokat, mondanivalót – valamilyen rendezési elv alapján – sorrendbe rakunk.

→            Csoportosítás. Jelenti különböző dolgoknak csoportokba való elhelyezését.

→           Elhelyezés. jelenti egy adott dolog helyének a feltárását, tükrözését egy adott rendszerben.

Hirdetés

A felosztásnak egy speciális esete az osztályozás vagy klasszifikáció. Az osztályozás a felosztásnak az a speciális esete, amelynek során a leglényegesebb szempont alapján, többszörösen elvégzem a felosztást, egészen az utolsó fajfogalomig Az osztályozás eredményét írásban is (pl.: táblázatban stb.) jelenítem meg.

Az osztályozásnak két fajtáját különböztetjük meg:

  1)    Természetes osztályozás. Ebben az esetben az osztályozás alapja (a leglényegesebb jegy) benne van a tárgyban.

  2)    Mesterséges osztályozás. Ebben az esetben az osztályozás alapja valamilyen külső szempont, ami lehetővé teszi a fogalom teljes terjedelmében a gyors tájékozódást, eligazodást. Ezen az alapon készülnek a szótárak, lexikonok

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!