Hirdetés

A modern pénzrendszer

4 perc olvasás

A pénz kialakulása:

  1. Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só
  2. Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas
  3. Váltó – központi bank lesz a kibocsátója
  4. Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet
  5. Hitelpénz
Hirdetés

Funkciói:

  • Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk
  • Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása időben eltér egymástól vagy a pénzmozgást nem követi árumozgás (adó, támogatás, hitel)
  • Elszámolási eszköz – eredmény-kimutatás
  • Kincsképző – A pénz önálló belső értékkel bír. Tartalékolás
  • Világpénz – más országban is betölti a 4 funkciót

A modern pénz jellemzői:

  • hitelpénz
  • kényszer árfolyama van
  • nincs aranyfedezete
  • papírpénz, mert papíron van rögzítve, hogy mivel fizetünk
  • Formája lehet:
    • jegybanki pénz – MNB bocsájtja ki
    • számlapénz – kereskedelmi bankoknál lévő számla

A pénzzel szemben támasztott követelmények:

    • keresettség – mindenkinek kell
    • értékállóság – sok éven keresztül használható legyen
    • tartósság – ne kopjon
    • oszthatóság – ezt a címletek biztosítják (6apró-6papír)
    • szállíthatóság – kis mennyiség, nagy érték
    • könnyű felismerhetőség – mindenki ismerje

A pénz hamisítása nagy gondot jelent manapság, éppen ezért a modern pénzt több hamisítás elleni biztonsági eszközzel látták el:

  • a bankjegy oldalán a fej
  • illeszkedő jel
  • UV lámpás jelzések
Hirdetés

A bankrendszer működése Magyarországon

A bankrendszer magában foglalja a pénzügyi tevékenységeket folytató intézményeket, a gazdálkodókkal és az állammal való kapcsolatát is. 1987-ig egyszintű bankrendszer volt. Az MNB és az OTP látta el a pénzügyi feladatokat. A kétszintű bankrendszer 87-től van. A felső szinten az állam tulajdonában álló MNB Zrt. áll, alatta pedig kereskedelmi vagy üzleti bankok. A magánszféra a pénzügyeit a kereskedelmi bankokban bonyolíthatják le.

Több különböző pénzügyi, kiegészítő intézményt ismerünk:

  • biztosítók
  • hitelszövetkezetek
  • takarékszövetkezetek

Az MNB feladatai

  • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát;
  • kizárólagos jogosultként törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet és érmét bocsát ki
  • hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt (ezzel kapcsolatban devizaműveleteket végez);
  • támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását
  • a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kialakítja, szabályozza és működteti a pénzforgalmi rendszert;
  • feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

A Monetáris Tanács

  • Az MNB alapfeladataival kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete a Monetáris Tanács (MT). A Monetáris Tanács havi rendszerességgel dönt a jegybanki alapkamat mértékéről.
  • A Tanács tagjai döntésük meghozatalakor, gondosan mérlegelik, hogy az aktuális gazdasági folyamatok és az inflációs cél igényli-e, hogy megváltoztassák (emeljék vagy csökkentsék) az alapkamatot.
  • Az MT tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei („belső tagok”), valamint az Országgyűlés által választott közgazdászok. Utóbbiakat „külső tagoknak” is hívják. Az MNB elnöke egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Minden Monetáris Tanács tag mandátuma 6 évre szól és nem meghosszabbítható.

A kereskedelmi bankok feladatai

  • 3 kötelező tevékenység:
    • betétgyűjtés (passzív ügylet)
    • hitelnyújtás (aktív ügylet)
    • folyószámla vezetés
  • Egyéb pénzügyi tevékenységek (minimum 9):
    • biztosítás
    • valutaforgalmazás/váltás
    • devizaszámla vezetés
    • értékpapír forgalmazás
    • széf ügylet
    • pénzváltás
    • tanácsadás
    • utalás
    • lízing tevékenység
    • factoring (követelés átvállalása)
    • forgalomból kivont pénzek cseréje

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!