MIKOR A LÁNC LEHULL…
MIKOR A LÁNC LEHULL… – Petőfi Sándor
Mikor a lánc lehull
A rab lábairul,
Még sokáig ugy jár,
Mintha rajta volna,
A szomorú terhet
Annyira megszokta.
Hirdetés
Te is, hogy megszoktad,
Szívem, a fájdalmat,
Most, mikor jósorsom
Rólad azt lerázta,
Nem tudsz még örülni
Istenigazába’.
Örülj, örülj, szivem!
Ki örül, ha te nem?
Kinek van, mint neked,
Ilyen boldogsága?
Kinek van a földön
Ilyen mennyországa?
Koltó, 1846. október 26. – november 5.
