KIS MENYECSKE, SZÉP KIS MENYECSKE…

KIS MENYECSKE, SZÉP KIS MENYECSKE… – Petőfi Sándor

Kis menyecske, szép kis menyecske!
Hej, miért vagy te már menyecske?
Ha te még nem volnál menyecske:
Nem volnék én kétségbeesve.

Nem választottál meg uradnak,
Mert nem vagyok se’ szép, se’ gazdag.
Van most urad, módos, takaros –
Módos, takaros, de haragos.

Nem tudom, szereted-e őtet?
De tudom, nem szeret ő téged.
Nemcsak hogy szerelmet nem ismer,
Szegény menyecske, még meg is ver.

Ha megunod ezt az életet,
Tedd a kezembe a kezedet,
Menjünk ki a Duna partjára,
Ugorjunk együtt a Dunába!

Pest, 1844. június