(Van, aki tévedésből…)

(Van, aki tévedésből…) – Juhász Gyula

Van, aki tévedésből jő e földre
És itt mindvégig idegen marad,
Szeret kisétálni a temetőbe
És várják őt egy másik csillagon,
Magányosan kószál és eltünődve,
Szívében a titok s a fájdalom
Az emberek között