Maillard kisasszony
Maillard kisasszony – Juhász Gyula
Hol Watteau tája ring a kerti tóban
S Watteau-idilltől hangos a pagony,
A nyájas, álmos, bájos rokokóban,
Az illedelmes fête galantokon
Arany topánban és fehér selyemben,
Míg enyhe mélázás ült minden arcon,
Versailles-ben járta a lágy menüettet
A sáppatag csillag, Maillard kisasszony.
Fekete parkban százszínű rakéták
Álomderűs fényfoltokat vetettek,
Az égerfák alatt folytak a tréfák,
A piros borok és fehér szonettek.
A szőke márki hidegen mosolygott,
Mint hold világa az éjféli parkon
És egyre mélázóbb lett s elfogódott
A sáppatag csillag, Maillard kisasszony.
Ó fête galant, ó táncütemű órák,
Ó szomorúságok boldog évada.
Ti lopott csókok és ti lopott rózsák,
Oda a táncok, az álmok oda!
Marseille felől új nóta kél, új hajnal.
Versailles fölött oly vérvörös az alkony,
Nem táncol már többé csöndes fête galantban
A sáppatag csillag, Maillard kisasszony!
Föl honfiak, polgárok talpra,
Ez a dicsőség reggele,
Fehér lesz szőke márkik arca,
Piros nyakuk hull földre le!
A danse macabre járja a Grève téren
S a szankülott kérges tenyere tapsol,
A Carmagnole veszett ütemére
Mámorosan táncol Maillard kisasszony.
A Kék Macskában tort ül a vigasság,
Maillard kisasszony iszik és dalol:
Éljen a nép, a jólét, a szabadság,
Éljen a… éljen a forradalom!
Mit kívánsz a táncért kisasszony polgártárs?
– Ő lágyan és vágyón lehunyja a szemét,
Mint Salomé a nagy Luininak vásznán
S szól: A szőke márki szép, hideg fejét!