Hirdetés

A SZERELMETLENSÉG ISTENÉHEZ

1 perc olvasás

A SZERELMETLENSÉG ISTENÉHEZ – Ady Endre

A Sionnak hegyén szerelmetlen,
Boldog, ékes, hideg Valóság,
Én Istenem, szabadíts meg engem.

Kikért büntetsz, hogy így szétomoltan
Még mindig fájnak a szerelmek?
Hűs vérüek unokája voltam?

Kikért büntetsz, hogy félve, utálva
Kit szeretek, nem szökök tőle
S nyomorultan huzódok utána?

Boldog minden rossz fiad, leányod,
Kik szerettetvén nem szeretnek,
Vágyakkal őket meg nem alázod.

Boldogok, kik szirthoz hasonlítnak
S nem rózsáihoz hő-vizeknek,
Melyek buzgón, halálosan nyitnak.

Óh, én, világ eleven halottja,
Csúfja, gyávája, elveszettje,
Mindenkinek bús odaadottja.

Óh, én, kinek gőggel szerettetni
Volna szabad csak s nem vagyok más,
Csak másokhoz ösztönzött semmi.

A Sionnak hegyén szerelmetlen,
Boldog, ékes, hideg Valóság,
Én Istenem, szabadíts meg engem.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!