(Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek – tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén – az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé. )
Szomorú statisztikák
A pedagógusképzések esetében 220 olyan osztatlan nappali tagozatos állami ösztöndíjas szak volt, amit első helyen csak egyetlen diák jelölt meg. Például az ELTE-n a földrajz-matematika, illetve a fizika-történelem szakos tanári képzést is csak egy felvételiző írta be az első helyre.
Ezek után nem meglepő, hogy 295 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos osztatlan pedagógus szak van az idei felvételin, amit elsőre senki sem írt be. Ezekre a helyekre az összes jelentkezések száma sem túl magas, hiszen második vagy éppen a harmadik helyen ezekre az osztatlan tanárszakokra is csak 628 jelentkezés érkezett. Azt érdemes megjegyezni, hogy az osztatlan szakokon minden képzési területet beleértve csak a pedagógusképzések esetében fordult elő, hogy senki sem választotta az adott állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szakot első helyen.
Az adatokból látszik, hogy főleg vidéki egyetemek, kisebb kampuszain vannak olyan osztatlan tanárszakok, ahova sem adta be a jelentkezését első helyen, illetve ezeknek a pedagógusszakoknak egy meghatározó része (47 szak) valamilyen zenetanár, vagy hit-és nevelőtanár (23 szak) valamilyen másik szakkal párosítva, esetleg valamilyen nemzetiségi nyelv-és irodalom például szerb, német vagy szlovák.
Viszont azt érdemes megjegyezni, hogy például az ELTE-n biológia-fizika, vagy a Debreceni Egyetemen biológia-kémia vagy éppenséggel biológia-földrajz tanári szakot se írta be senki első helyre.
A Pécsi Tudományegyetemen biológia-fizika szakos tanári állami ösztöndíjas képzésére sem jelentkezett senki. A Szegedi Tudományegyetemen pedig ugyanez a helyzet a kémia-matematika tanári szakkal is.
A többi egyetemet nézve is lesújtó a kép, hiszen fizika szakos tanárnak első helyen mindössze 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en, de a biológia szakos tanári szakokra sem tolongtak a diákok. Első helyen ezt a szakot állami ösztöndíjas formában csak 67-en választották.
Pedig a pályakezdő tanárokra nagy szükség lenne, hiszen a KSH statisztikái szerint a pedagógusok életkora öregszik. Az általános iskolákban a tanári kar fele 50 évnél idősebb. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya a legmagasabb, közel 19 százalék.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről |
|
Ezekre az alapképzésekre nem jelentkezett senki első helyen
Az osztatlan tanárszakokhoz képest csak 86 olyan állami ösztöndíjas nappali tagozatos alapképzés van, amelyre első helyen senki sem jelentkezett. Döntő többségük valamilyen művészeti képzés, de akadnak közöttük gazdasági, természettudományos, sőt informatikai képzések is.
Gazdaságtudományi képzések közül senki sem jelentkezett a MATE turizmus-vendéglátás szakára, informatikai területen a BME balatonfüredi kampuszán üzemmérnök-informatikusnak, a műszaki képzések közül a Miskolci Egyetem angol nyelvű logisztikai mérnöki alapszakára, vagy éppenséggel az egyetem sátoraljaújhelyi és nyíregyházi kampuszán gépészmérnöknek, illetve ózdi kampuszán anyagmérnöknek.
Az alapszakos állami ösztöndíjas pedagógusképzések közül általában kisebb egyetemeken nemzetiségi tanító illetve óvodapedagógus szakokra nem jelentkezett senki első helyen, és a jelentkezések száma is csak 1-4 között mozgott.
A helyzetet árnyalja, hogy idén azt sem tudni, hogy egy meghirdetett szaknak mekkora a minimális kapacitása (csupán az állami ösztöndíjas keretszámok ismertek), ezért kérdéses, hogy azokat a képzéseket, amelyeket első helyen nem írt be senki vagy csak egy felvételiző, és az összes jelentkezések száma sem túl magas, egyáltalán elindítják-e. Erről mindig az intézmény dönt.
Hogy milyen esetben nem indulhat-e el egy szak a felvételin, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
