Hirdetés

Ezek a feladatok okozhattak gondot a diákoknak a töriérettségin a szaktanár szerint

4 perc olvasás
Ezek a feladatok okozhattak gondot a diákoknak a töriérettségin a szaktanár szerint

Az idei középszintű feladatsor egy-egy alkérdéstől eltekintve talán egy kicsit könnyebb volt, mint az előző években. Az esszék közül az egyik viszont a megfogalmazása miatt kifejezetten nehéz volt – mondta az Eduline-nak Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium történelemtanára.

Hirdetés

Bár idén az új, 2020-as Nat miatt történelem érettségi is változott tematikájában, de a feladatsor szerkezete ugyanolyan maradt, mint az előző években. Vagyis az első részben 12 rövid feladatra kellett válaszolniuk az érettségizőknek, míg a másodikban a négy esszétéma közül kettőt kellett kifejteniük.

Töriérettségi 2024
  • Tudósításunk a töriérettségiről
  • Kereszténység elterjedése és Hunyadi Mátyás – ilyen témakörök szerepelnek a töriérettségi első részében
  • Erdélyi fejedelemség, angol alkotmányos monarchia a töriérettségi esszétémái között
  • Sok térkép, viszonylag jól használható források, egy-két zavarosan megfogalmazott kérdés – ilyennek látja a szaktanár a töriérettségi első részét
  • Nem okozhatnak nagy gondot az esszétémák a diákoknak, de egy-két apróságon el tudnak csúszni
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a középszintű töriérettségi esszéit

Edényi László kiemelte, hogy az idei érettségi megfelelt a követelményeknek, az első rész azonban szokásoshoz képest több térképes feladatot tartalmazott, a 12-ből 3-nál volt valamilyen térkép a forrás.

„Ha valaki kevésbé jól tájékozódik a vaktérképen, annak ezeknél a feladatoknál nagy segítséget jelenthetett az atlasz, amit középszinten az első résznél is elő lehetett venni”

– fejtette ki a tanár, majd megjegyezte, hogy a rövid feladatok egy-egy alkérdéstől eltekintve kimondottan könnyűek voltak. Nehezebbnek számított például a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladat D pontja, amiben azt kellett megindokolni, miért nem élt Rákóczi a felkínált lehetőséggel, vagy a nyolcas feladatban kitalálni, hogy milyen eszme az „álszocializmus”. Szintén problémát okozhatott Németország egyesítésénél, hogy Helmuth Kohl beszéde mikor hangozhatott el.

Az esszék közül a történelemtanár szerint a legkönnyebb a II. világháború kirobbanása volt, mert ezt a témát az órán viszonylag hosszasan és részletesen tanulják a diákok, de az angol alkotmányos monarchia sem volt túl bonyolult.

Hirdetés

„Az angol alkotmányos monarchiával foglakozó esszében a parlamentre kellett fókuszálni a kifejtésben. Ha valaki ettől eltér, akkor súlyos pontokat veszíthet.”

– tette hozzá Edényi, aki szerint az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyait is jól be lehetett mutatni, bár az írásos források és az atlasz mellett nagy segítség lehetett volna még egy diagram vagy táblázat.

A történelemtanár az érettségi legnehezebb feladatának a megfogalmazása miatt a magyar gazdaság rendszerváltoztatását tartotta, mert a feladatban szereplő „nehézségek” szó akár a társadalmi következményeket is takarhatja, ami már egy komplexebb, nem feltétlen középszintre való gondolkodást igényel.

„A nehézség szó bármit jelenthet, jó lett volna, ha ezt egy kicsit jobban árnyalják a feladatban. Hogy pontosan mire is gondoltak, az csak a hivatalos javítókulcsból derül majd ki.”

– mondta Edényi, aki pont emiatt nem irigyli azokat a diákokat, akik ezt az esszét választották.

 

A történelem érettségiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Forrás


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!