A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kanada

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2320
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-16 Küldd tovább
  Letöltés

Az amerikai államok, amelyeknek lakossága európaiak bevándorlása által aránytalanul emelkedett, nemcsak számban, hanem kultúrában is, hatalmas fejlődésnek indultak. A fejlődés és haladás azonban legszembeszökőbben az Egyesült-Államokban mutatkozott. Amerika rengeteg területéből aránylag csak igen kis rész maradt meg európai kézen. Azt is ki kell emelnünk, hogy az amerikai államok – az európai birtok kivételével – mind a köztársasági formát fogadták el. Ezek a köztársaságok azonban szintén mélyreható belső zavaroknak váltak színhelyeivé, mígnem az állami berendezkedésük kellően megszilárdult.

Kanada keletkezését már ismertettük. Hosszú idő múlt el míg Kanada, mint kellően szervezett angol birtok, elegendő autonómiára tett szert s némileg önálló szerepet kezdett játszani. Észak-Amerika legészakibb, illetőleg északnyugati részét annakidején a Hudson-öböl társaság szerezte meg és vállalati alapon igyekezett azt kihasználni.

Alsó és Felső-Kanada 1840 óta képezett egy államot, hét évvel később pedig parlamenti alkotmányt kapott, amely annyira liberális volt, hogy az államok két fővárost biztosított : Montrealt és Torontót, amelyekben felváltva tartotta üléseit a parlament.

Alsó-Kanadának lakossága túlnyomó részben franciákból áll, ezeknek gondolkozásban, temperamentumban ellenlábasai az észak-kanadai angolok. A kétféle fajú lakosság között keletkezett ellentéteknek s a politikai és társadalmi harcoknak némileg élét veendő, Anglia 1857-ben Ottavát tette meg Kanada fővárosává. Mindazonáltal nem lehetett Kanadát oly könnyen pacifikálni, főleg azért, mert olyan területek szomszédságában feküdt, ahonnan különszakadásra irányuló törekvéseit bármikor hajlandók voltak támogatni. A béke biztosítására az egyetlen mód tehát az engedmények adása lehetett, ami azután eredményre is vezetett.

Az angol kormány a kanadaiak hozzájárulásával új kanadai alkotmányt készített. Eszerint Kanada szövetséges államokból alakult, mely a Dominion of Kanada (kanadai uradalom) nevezete alatt magában foglalta Quebeck, Ontario, Új-Braunschweig és Uj-Skócia államok területeit. A szervezés munkája azonban ezzel sem fejeződött be, mert az anyaország – csakhogy kedvében járjon a kanadaiaknak – vásárlás útján a Hudson-öböl társaságtól óriási területeket szerzett meg. Végre, amikor a szervezés munkája befejezettnek volt mondható, a kanadai állam élére királyi főkormányzót nevezett ki az anyaország kormánya, a kormányzó mellé külön felelős minisztériumot szervezett, azonkívül külön parlamenthez is jutottak a kanadaiak. Kanada tehát, amint látható, igen széleskörű autonómiához jutott, amit az anyaországnak nem kellett megbánnia.

Mert Anglia valóban liberális magatartása nemcsak Kanada gyors fellendülését s a lakosság megvagyonosodását biztosította, hanem az anyaországhoz való vonzalmát és a brit imperializmusért való áldozatkészségét is. Néhány érdekes adatot fel kell sorolnunk e célból, hogy Kanadát még jobban megismerhessük. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy Kanada fejlődőképessége bámulatba ejtő és igazolja azt, hogy Angliának mennyire érdekében áll az, hogy Kanadát továbbra is megtartsa. A kanadai francia lakosság száma ezidőszerint körülbelül hárommillió körül van. A francia elem csaknem kizárólag Alsó-Kanadában lakik, ahonnan újabb rajokat bocsát ki és az európai Franciaország lakosságától elütőleg, igen gyorsan szaporodik. A kanadai franciák híven megőrzik származásukat, nagyon összetartanak és minden kísérlet az anglizálásra kudarcot vallott. Mondanunk sem kell, hogy a franciák mindannyian katolikusok és a papságnak igen nagy a befolyása rájuk. Kanadában van még háromszázezert meghaladó német is, akik szintén fajilag szervezkedtek és jól összetartanak. A lakosság többi része angolszász, ír és svéd-norvég bevándorolt. Kanada lakossága ma megközelíti a kilencmilliót. Évenként átlag százezer ember vándorol be ide. A telepítés, városalapítás, általában a kultúra munkája szédületes gyors tempóban halad előre. Hogy csak egy jellemző példát említsünk.

1870-ben Winnipeg még csak alig háromszáz emberből álló határtelep volt, tizenöt év múlva pedig ennek a telepnek helyén egy jól megépített város állott harmincezer lakossal. Nem szabad elfelednünk különben, hogy a lakosság gyors szaporodását lényegesen előmozdította a kanadai Pacific-vasút megépítése. Ez a vasútvonal Halifaxtól Vancouverig hatezer kilométer hosszú s annak idején óriási őserdőkön és pusztaságokon vezetett keresztül. A vasútvonalat 1881-ben kezdték építeni és öt év alatt fejezték be. Elképzelhetjük e vasútvonal hosszúságát, ha meggondoljuk, hogy a gyorsvonat (az Atlanti-óceántól a Nagy-óceánig) négy, a tehervonat pedig hét nap alatt futja be a vonalat. Ugy forgalmi, valamint kulturális és gazdasági szempontból egyaránt nagy fontosságú ez a vasútvonal, amely közvetve a nemzetközi forgalomnak is lényeges tényezője, mert Európa és Kelet-Ázsia között a forgalmi távolságot – nevezetesen Yokohama és Liverpool között – huszonnyolc nappal rövidítette meg.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A XVIII. századi magyar gazdaság

A törökkor alatt egy kis jég korszak következett be melynek...

Close