A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Fogalmak a két világháború közötti időszakból

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
15283
Nyomtasd
Dátum: 2010-05-27 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Ír kérdés: A katolikus írek függetlenségi mozgalma az Eamon De Valera vezette Sinn Fein (Mi Magunk) és ennek fegyveres szárnya, az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) a sziget egészét igyekezett kivonni a brit fennhatóság alól. Az 1916-os húsvéti felkelés véres megtorlására az IRA terrorja volt a válasz. A politikusok 1921-ben megállapodtak a vérengzés megszüntetéséről. Az ír szigetet 1922-ben kettéosztották. (Lloyd George). A protestáns többségű 6 északi megye Észak-Írország néven UK része maradt, míg a déli megyék létrehozták az Ír Szabad Államot, 1937-től az Ír Köztársaságot. (I. Minisztere: Eamon De Valera)

IRA: Ír Köztársasági Hadsereg, a katolikus írek függetlenségi mozgalmának fegyveres szárnya,  melynek tagjai a brit fennhatóság alól kívántak megszabadulni. Megtorlásokra az IRA terrorja a válasz

Sinn Fein: katolikus írek függetlenségi mozgalma, vezetője Eamon De Valera. Cél: függetlenség Nagy-Britanniától.

Francia népfront: Franciao. Hanyatlása két világháború között folytatódott. Harmadik Köztársaság megbukott, erőtlen koalíciós kormányok váltották egymást. Ez a bizonytalanság a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez vezetett. A szélsőjobboldali mozgalmak már közvetlenül fenyegették a parlamentáris rendszert, majd 1934-ben tömegtüntetést rendeztek a szélsőjobboldali szervezetek, hogy szétkergessék a parlamentet. A baloldal ezt fasiszta államcsínykísérletnek értékelte, összefogásra szólított fel. Ennek eredményeként a  radikálisok, a szocialisták és a kommunisták 1935-ben a fasiszta erők megállítására létrehozták a népfrontot. Az 1936-os választásokon a népfront győzött. A francia gazdaság azonban továbbra is gyengélkedett, s mivel a népfront nem tudott úrrá lenni a nehézségeken, kormánya már 1937-ben megbukott, majd 1938-ban széthullott.

Kieli matrózlázadás: Erich Ludendorff német vezérkari főnök 1918-ban elismerte, a háborút nem lehet megnyerni. A német hadsereg ennek ellenére folytatta a harcot. Az értelmetlen véráldozatok óriási felháborodást keltettek. A november 3-i kieli matrózlázadás nyomán forradalom söpört végig az országon. Mindenütt munkás- és katonatanácsok alakultak, a Német Császárság összeomlott.

Spartacus-csoport: 1918-ban a tanácsok a szociáldemokraták, s ezzel a polgári demokrácia mellé álltak, a szociáldemokrata párt Spartacus-csoportjából létrehozták Németország Kommunista Pártját, és 1919. jan. 5-én Berlinben felkelést robbantottak ki. Január 12-re sikerült elfojtani a Spartacus-felkelést, melynek vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet meggyilkolták.

Teljesítés politika: az 1919. júniusi versailles-i békeszerződés pontjainak teljesítése. Gustav Streseman (1923-29 között külügyminiszter) elérte, hogy Németo. jóvátételi kötelezettségeit csökkentsék, s felvegyék a Népszövetségbe.

Revíziós politika: lényege a párizsi béke felülvizsgálata, pontjainak megtagadása, az elcsatolt területek visszaszerzése.

Locarnói szerződés: a teljesítési politika következtében 1925-ben aláírták a locarnói szerződést a németek. Ez Olaszo. és Anglia garanciája mellett rögzítette a német-belga és a német-francia határt, Németo. lemondott a nyugati határrevízióról.

NSDAP: (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) a Weimari Köztársaság politikai élete instabil, rövid életű koalíciós kormányok váltogatták egymást. Előfordultak politikai merényletek, puccskísérletek is. Az 1923-ban végrehajtott müncheni sörpuccs keltette a legnagyobb vihart. Ekkor vált országosan ismertté az NSDAP és vezetője, Adolf Hitler. A fegyveres lázadás egy müncheni sörpincében tartott gyűlésen indult, de már másnap elbukott.

Mein Kampf: 1923-as sikertelen puccskísérlet után, a börtönben töltött 13 hónap alatt született meg Hitler fő-, s egyetlen műve, a Mein Kampf. Ez vált a nemzetszocialista (náci) mozgalom bibliájává. A Mein Kampfban lefektetett elvek és célok megvalósítása természetesen csak a hatalom birtokában volt lehetséges.

Fajelmélet: ezen nézet szerint az emberiség fajokra oszlik, s a fajok között természeti eredetű, biológiailag adott értékkülönbségek vannak. Léteznek kultúrateremtő fajok (németek), kultúrahordozó fajok (szlávok, magyarok) és kultúrarombolók (zsidók, cigányok, négerek). Köztük elkerülhetetlen a harc, s az egész emberiség érdeke a kultúrateremtő fajok győzelme és tartós uralma.

Antiszemitizmus: zsidóellenesség. A zsidóság s annak értékromboló tevékenysége külön hangsúlyt kapott, az antiszemitizmus a náci ideológia meghatározó elemévé vált. Az ellenségkép fenntartását a német zsidóság folyamatos diszkriminálása és üldözése szolgálta.

Élettér-elmélet: a náci ideológia másik pillére az ún. élettér-elmélet volt. Ez a versailles-i békeszerződés teljes elvetéséből indult ki. A Versailles-ben meghúzott német határok a német nép teljes pusztulásához vezetnek – állította Hitler. Fennmaradásához, életéhez újabb területekre van szükség, s valamennyi német egy államban történő egyesítése után az elsősorban keleti irányú terjeszkedés elkerülhetetlen.

Führer-elv: Az élettér-elmélet sikeres véghezvitele csak akkor lehetséges, ha a németség rátalál vezérére (Führer). Az ideológia harmadik pilléreként emlegetett Führer-elv azt mondja ki, hogy a különleges képességekkel és elhivatottsággal rendelkező vezérnek a nép, a tömeg feltétlen engedelmességgel tartozik, a Führer által képviselt faji-nemzeti érdekek megelőznek minden egyéni és csoportérdeket.

Demagógia: a politikában a tudatos félrevezetés (manipulálás) hatásos eszköze. A demagóg kifejezés jelentése népvezér. A demagóg célja, hogy hazug ígéretekkel, az érzelmek felkorbácsolásával és az előítéletek szításával nyerje meg a tömegek támogatását saját céljai érdekében. Ezen érdekeket népérdekként tünteti fel, s így saját ellenfeleit a nép ellenségévé nyilvánítja. A náci párt megerősödésében a tömegek tudatos politikai célzatú félrevezetésének komoly szerepe volt Hitler propagandájában.

SA: az NSDAP fegyveres szervezete volt. Az SA, a rohamosztag, a barnaingesek szervezete, s vonzotta a soraiba több tízezer fiatalt.

SS: NSDAP fegyveres szervezete. Hitler személyes terstőrségéből kifejlődött az SS, a védőosztag, melynek tajgai fekete egyenruhát viseltek.

Hosszú kések éjszakája: 1934. június 29-áról 30-ára virradó éjszakán, „a hosszú kések éjszakáján” az SS, a hadsereg és a rendőrség emberei elfogták és kivégezték az SA több vezetőjét, köztük  Röhmöt is. Az áldozatok között ott volt a korábbi kancellár Schelicher tábornok, és Hitler legfőbb ellenlábasa, Gregor Strasser.

SD: Biztonsági Szolgálat

Gestapo: (Titkos Államrendőrség) az erőszakot képviseli

Nünbergi törvények: 1935-ben hozták létre. A „német vér és becsület védelmében” nemcsak a politikai életből zárták ki a zsidókat, hanem alapvető emberi jogaikat is sárba tiporták, megtiltva a németek és a zsidók közötti házasságot, sőt a nemi érintkezést is.

Anschluss: 1919-es Versailles-i békének egy külön rendelkezése, mely kimondta, hogy Németország nem egyesülhet Ausztriával. Ezt Hitler megszegi, 1938-ban bekövetkezik az Anschluss, Ausztria a Német Birodalom tartománya lett.

Curzon-vonal: a sok nemzetiségű Lengyelo. figyelmen kívül hagyta a brit külügyminiszter, Curzon javaslatát, amely a lengyel etnikai határnál szorgalmazta a határmegállapítást. Így a milliós német kisebbség mellett mintegy 4 millió ukrán és egymillió belorusz is lengyel uralom alá került.

Mihály Arkangyal Légiója: Romániában a világgazdasági válság a szélsőjobb előretörését hozta. Legerősebb szervezetük Mihály Arkangyal Légiója néven jött létre. Vezérük Codreanu irányításával még a fasiszta pártoknál is szokatlan brutalitással küzdöttek egy a parasztságon alapuló, keresztény, totális nemzetállam megteremtéséért. Ez a törekvésük azonban megbukott.

Vasgárda: A Mihály Arkangyal Légiója nevű (román) párt későbbi neve. A hatalomátvételi kísérlet megbukott Károly király ellenállásán, aki 1938-ban királyi diktatúrát vezetett be, s fizikailag is leszámolt az ekkor már Vasgárdának nevezett fasiszta párt vezetésével.

Usztasa: Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban a lakosság 46%-át szerbek alkották, így az ő vezetésük alá került az ország. Ez a második legnépesebb etnikumnak, a horvátok számára elfogadhatatlan volt. Legnagyobb pártjuk a Radic vezette Parasztpárt a szélsőjobboldali szervezetük, az usztasa a horvát függetlenségért harcolt.

Jugoszlávia: Sándor király 1929-ben királyi diktatúrát vezetett be. Így kívánta megfékezni a szerb-horvát ellentéteket. Az alkotmányt felfüggesztette, a közigazgatást átalakította, még a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét is Jugoszláviára változtatta.

Fasizmus: több országban is megjelenik, pl. Németo., Ausztria, Magyaro., de vannak közös jegyek. Pl. Mindegyik diktatórikus államszervezetre épül, célja egy új rend megteremtése, az egyén alá van rendelve a totális államnak, minden országban egy karizmatikus egyéniség  veszi kezébe az irányítást, mindegyik meghírdeti a hódítás vagy a területi revízó programját.

Nemzeti Fasiszta Párt: Olaszországban, 1921-ben Benito Mussolini szervezte meg. 1921-ben a Fasiszta párt bekerül a parlamentbe, de kevés szavazatot kap, ezért Mussolini a hatalom megszerzésére csak törvénytelen eszközt lát: 1922-ben fekete ingeseivel bevonul Rómába.

—> III. Viktor Emánuel király megrémül, Mussolinit egy koalíciós kormány miniszterelnökévé nevezi ki 1922. okt. 30-án.

Fasiszta Nagytanács: Mussolni miniszterelnökké való kinevezése után arra törekedett, hogy megszabaduljon koalíciós partnereitől, politikai ellenzékétől és totális hatalmat építsen ki. Ennek első lépéseként 1923-ban létrehozza a Fasiszta Nagytanácsot, mely a parlament feladatait veszi át, tagjait maga Mussolini nevezi ki.

Lateráni egyezmény: Mussolini eléri, hogy 1928-ra betiltják a politikai pártokat, egypártrendszer jön létre Olaszo.-ban. Feladata a rendszer konszolidálása. Ennek érdekében tett egyik intézkedése: 1929-ben a lateráni egyezményben kárpótolja a pápát az egyesítés idején ért anyagi veszteségek miatt, elismerte a Vatikán szuverenitását, a katolikus hitet államvallássá tette Olaszo.-ban, a papoknak állami fizetést juttatott. Mindezért cserébe csak annyit kért, hogy a papok állami esküt tegyenek. Úgy tünt, a pápa áldását adta a fasiszta rendszerre.

Spanyol polgárháború: Spanyolo. hosszú hanyatlása az I. VH utáni időszakban súlyos válsághoz vezetett. A köztársaság megszilárdítása a baloldali spanyol erők számára megoldhatatlan volt. Az 1936-os választásokon győztes pártok által létrehozott népfrontkormány ellen lázadás tört ki, mely véres polgárháborúba torkollot. Az 1936-39 közötti harcokban végül az államfővé emelt Francisco Franco tábornok vezette jobboldali nacionalista erők győzedelmeskedtek. E polgárháború tulajdonképpen a II. VH. főpróbája volt.

Mahatma: Indiában a hindu-muzulmán ellentét, s a bonyolult kasztrendszer súlyos feszültségeket okozott a társadalomban. Az indiai nemzeti mozgalom vezére, Mohandász Gandhi a belső feszültségek enyhítésével igyekezett széles tömegbázist teremteni a függetlenségi törekvések számára. A hinduk és a muzulmánok testvériségét hirdette. Pártja a Nemzeti Kongresszus. Őt magát Mahatma (nagy lélek) néven emlegették. Mozgalmának alapját az indiai tradíciókhoz való ragaszkodás és az erőszakmentesség alkották.

Sómenet: szimbólikus jelentősségű. Gandhi a brit sóadó és sómonopólium elleni tiltakozásul gyalog tette meg a több száz kilométeres utat a tengerpartig, s ott felmutatott egy csipetnyi sót, a tengervízből való sólepárlásra bírva ezzel az indiaiak millióit.

Briand-Kellog paktum: 1928-ban megkötött Briand francia, és Kellogg amerikai külügyminiszterekről elnevezett paktumban a nagyhatalmak lemondtak a háborúról mint a nemzetközi konfliktusok rendezésének eszközéről. E paktumhoz a 63 független országból összesen 59 csatlakozott.

Young-terv: Dawes-tervet módosították Young, amerikai gazdasági szakember javaslatára. A Young-terv csökkentette a német jóvátétel évi összegét, amelyet véglegesen 34,5 milliárd márkában állapított meg, és teljesítésének utolsó éve 1988 lett volna.

Müncheni találkozó: 1938 márciusában a német hadsereg megszállta Ausztriát. Az Anschluss-szal megkezdődtek a határváltozások. Következő áldozat Csehszlovákia volt. Hitler ügyes taktikájának, fenyegetéseinek hatására 1938. szeptember 29-én Münchenben találkozott Hitler, Mussolini, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök. Az általuk másnap aláírt egyezményben Csehszlovákiát a zömmel németek lakta Szudéta-vidék azonnali átadására kötelezték.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az I. Világháború előzményei

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára...

Close