A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A XVII. századi függetlenségi harcok (Bocskai-szabadságharc, Zrínyi Miklós, Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5537
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-12 Küldd tovább
  Letöltés

1. Bocskai szabadságharc (1604-1606)

1.1 Előzmények

 - 15 éves háború (1593-1606) Báthory István   fejedelem  (1571-86)  politikája  :  az  ország egyesítése Erdélyből kiindulva. I. Rudolf feladatának tartja a pogány török kiűzését, ezért háborút indít. Báthory Zsigmond (1588-1602) 1595-ben kapcsolódik a háborúba.

- Társadalmi sérelmek

- felemelt adók a háború miatt

- zsoldosok rablásai

- perek koholt vádak alapján

 1.2 A szabadságharc

- kitörése:  a társadalmi  sérelmek és  az erőszakos rekatolizáció miatt 1604-ben Bocskai István vezetésével fegyveres ellenállás tör ki.

- lefolyása: győzelmek Álmosd és Diószeg között. 1604 telére befolyása alá kerül a  Felvidék jó része.

1605: Erdély birtokbavétele, Bocskai Magyarország fejedelme lesz.

 1.3 A bécsi béke   

- 1606 júniusában jön létre a felkelés lezárásaként.

 Eredményei :

 - Vallásszabadságot ad a protestánsoknak

- Megerősítette a rendi alkotmányt

- Elismerte az önálló Erdélyt

 

2. Zrínyi tevékenysége

A Habsburgok  hatalmuk növelése  érdekében a  végvárakba  idegen zsoldosokat helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele.

2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége

- a politizálás  új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664)

-  Zrínyi nemcsak jó hadvezér, hanem  kitűnő  költő  is  volt.  Költeményeiben  a  nemzet erőinek összefogására lelkesítette  kortársait, megfogalmazta a fölkészülés gyakorlati feladatait.

2.2 Gyakorlati tevékenysége

- Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákóczi Györgytől várta. Erdély bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett.

- A  török újabb  támadásakor Kanizsa  alá megy,  innen császári parancsra elvonul.

- Várad  eleste után  várat  építtet.  Zrínyi-Újvár  feladatának  a török megállítását szánta.

- 1663-ban  120ezer fős  török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg főparancsnoka.

2.2.1 Téli hadjárat

- A  török a  kedvezőtlen  időjárás  miatt  visszavonul,  de Érsekújvárat elfoglalja. Zrínyi  kikényszeríti a  nemzetközi összefogást  és megindítja a téli hadjáratot 1663-64-ben.

- Seregének létszáma 22-25 ezer fő

- 1664  februárban felégeti  az eszéki  hidat, 240 km-re hatol a hódoltság területére. Célja  Kanizsa visszafoglalása,  de ez  a  Habsburgok várakozása miatt nem sikerül.

- Januárban visszavonják Zrínyitől a fővezéri kinevezést.

 

3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés

3.1 Wesselényi-mozgalom

- Az  új fővezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel, amikor az  már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyőzi a törököket.

- Megkötik  a vasvári  békét, melyben  az előző  évek hódítása  a szultáné marad. Ez általános felháborodást kelt.

- Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul.

- Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére.

- II.  Rákóczi György  fia a  vallási szervezkedést  ellenzéki mozgalommá szélesíti: sereget gyűjt,  az egyetlen  fegyveres harcban  győz. Zrínyi és sógora, Frangepán  megijedve Bécsbe  menekül. Ennek  következtében  leverik a felkelést.

- I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on.

3.2 A Thököly-felkelés   

- A  Wesselényi-mozgalom életben  maradt résztvevői  Erdélybe menekülnek. Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadműveletekbe kezd a Habsburgok ellen.

- Rövid idő alatt elfoglalja a bányavárosokat.

- Feleségül  veszi Zrínyi Péter lányát,  Ilonát, így  rászállt a hatalmas Rákóczi vagyon és a Rákóczi-ház tekintélye.

 

4. A magyarországi reformáció és katolikus restauráció feltételei

I. A protestáns tanok elterjedése

1. Mohács előtt főként az észak-magyarországi és erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedt el a reformáció.

2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak.

3. Az elterjedés rétegei és okai :

- nemesség:  a  főurak  többségét  igen  vonzotta  az  egyházi vagyon szekularizációja (kisajátítása).

- többi réteg: a pompától és a fényűzéstől mentes egyház eszméje anyanyelvűség

4. A  radikálisabb kálvini  elveket 1551-ben  Debrecenben kezdte hirdetni Kálmáncsehi Sánta  Márton. Az evangélikusok és a világi hatalom is erőteljesen fölléptek a kálvini tanok ellen.

- követőik leginkább a mezővárosok lakossága és a végvári vitézek

- Mélius Juhász Péter – Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke

 

II. A reformáció Erdélyben

1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan :

- katolikus

- evangélikus (lutheránus)

- református (kálvinista)

- unitárius /antitrinitárius; mindenhol üldözték Európában, csak itt nem!

2. 1568-ban a  tordai  országgyűlés  először  Európában  elrendelte,  hogy minden prédikátor a  saját értelmezése  szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért üldözni senkit sem szabad.

3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagy hatású prédikátora.

4.  A   protestáns  gyülekezetek  egyházzá  szerveződve  beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval.

5. Anabaptista eszmék :

-  a XVI.  sz. második  felére terjedtek  el a  feudalizmusssal megalkuvó protestáns  egyházakból  kiábrándult  mezővárosi  jobbágyok  és  a végváriak körében.

- okok : nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó.

 

III. Kultúrális hatások

1. Fontos szerepet tulajdonítanak a műveltségnek => iskolák. A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellemű iskolák : Patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes.

2. Anyanyelvűség, könyvek, Biblia-fordítások

- Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás

- Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Újtestamentum. Jelent még meg magyar nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegyűjteménye

- Károli Gáspár : Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly)

3. Az anyanyelvű misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése.

 

IV. A katolikus restauráció kibontakozása

1. I.  Rudolf (1576-1608)  a kereszténység védelmezőjének tekintette magát és célul tűzte ki a protestantizmus fölszámolását is.

2. A  megerősödő rekatolizáció  az  uralkodó  osztály  tagjain  kívül a parasztokat és a polgárokat is sújtotta.

-  a  jobbágytömegek    uraik    miatt  lettek  protestánsok,  de hamar megkedvelték a magyar nyelvű szertartásokat.

-  a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az rendelkezik a  vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a döntés jogát.

-  Kassán az  evangélikusok templomát  Belgiojoso főkapitány fegyveresen lefoglalta és a katolikusoknak adta.

3. Az 1605-ös szerencsi országgyűlésen (ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották) kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát.

-  1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a falvakat és a mezővárosokat).

-  1608. A pozsonyi országgyűlésen kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra és a mezővárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése).

4. A katolikus egyház megerősödése

-  1619-ben a  vakbuzgó, jezsuita  neveltetésű II.  Ferdinánd (1619- 1637) kerül trónra.

-  A rendek  nagy része  visszatér a  katolikus valláshoz a kompromisszum érdekében.

5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága:

- Rendkívül művelt  és nyugodt  ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus valláshoz.  Segítségére   volt,  hogy   törekvései  egybeestek    a főrendek igényeivel : az újraerősödő feudális viszonyok megtartását kívánták.

- 1620-tól a nyugati országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak.

- Sorra jelentek meg a magyar nyelvű könyvek. Pl. Káldi György Bibliája.

-  A katolikus  papok képzésére  alapította Pázmány  Péter a nagyszombati egyetemet (ma az ELTE).

barokk épületek  (főleg templomok,  az első  a  nagyszombati jezsuita templom) épülnek,  barokk freskókkal.  A csillogó  pompájú templomok  erőt és hatalmat sugároztak, lenyűgözték az embereket.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nemzetközi kapcsolatok 1776 után

I. A nemzetközi kapcsolatok 1776 utáni története három alapvető tényező...

Close