A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
DMA Divat és Művészeti Szakközépiskola
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés I.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5207
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Barbárok

Móricz a 30-as években kezdte írni kései novelláit. Figyelme a dzsentri témája után újra a parasztság felé irányult. Novellákban és riportokban számolt be az elmaradottságukról: a Barbárok című kötet, ami 1932-ben jelent meg. Kései novellái eltérnek a koraiaktól. Szakított a csattanóra kihegyezett kompozícióval. Szociográfiai jellegűek: tényirodalom vagy dokumentumirodalom, mert nem tartalmaz érzéseket, csak a puszta tényeket közli. Erőteljesebb drámaiság, szaggatott, kihagyásos mondatok, drámai szópárbajok, és balladai hangvétel jellemzi.

A mű címe az ember alatti életformára, a civilizálatlanságra utal. Ez a kötet címadó novellája. A novella zárómondata maga a cím. A mű tere és ideje három részre bontható: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik. A cselekmény is ennek a tagolódásnak felel meg. Az első fejezet (Bodri juhász a pusztán, a látogató és a gyilkosság) a pusztán játszódik, csupán néhány órát foglal magába. Itt a feloldás a szalonnasütés. Egy évet ölel fel a második fejezet (az asszony kijövetele, a nagy vándorlás és a holttestek megtalálása). Ez szintén a pusztán játszódik. A tettes már a börtönben van. A bíróságon zajló eseményeket a harmadik fejezet (a teljes tagadás, a szíj és a teljes beismerés) foglalja magába. Itt már nincs feloldás.

A rideg pásztorok távol élnek a civilizációtól. Nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között. Egyszerű, mégis különös világ az övék. Hallgatagok, befelé élők, az emberi kapcsolatokat a kutya pótolja. Az árnyalatokig megértik egymást. Előítéletekkel teli világ az övék. Bizalmatlanok a városi félék iránt, de bíznak a pusztabeliekben. Ez okozza Bodri juhász vesztét. A kívülállóság, a civilizáció alattiság kannibáli erkölcsöket termel ki. A gyilkosság oka a vagyonszerzés, ürügye pedig a rézveretes szíj.

Történelem előtti időket idéz meg, a vagyonszerzés ősi módszerével, a gyilkossággal. Veres juhászék lelkiismeret nélkül, félelmetes kegyetlenséggel ölnek. Ezek a körülmények, ez az elmaradottság nem feltétlenül termel ki emberevő erkölcsöket. Bodri juhász meg tud maradni embernek.

A novellát fonetikus írásmód, babonás elemek, drámaiság és balladás előadásmód jellemzi. Népmesei elem az asszony alakja, aki lehetetlent nem ismerve keresi szeretteit. A második részben az asszony jelképessé válik, az emberi hűség, jóság és tisztaság jelképe lesz. Durva hanghatások figyelhetők meg a gyilkosság leírásakor. A rézveretes szíj-motívuma Bodri juhász szép iránti vágya.

Ez a gyilkosság ürügye és veres juhász bűntudatának kifejezője (rátereli a szót) is. A gyilkosság bizonyítéka is ez: veres juhász mindent beismer látására, mert azt hiszi, hogy Bodri juhász kikelt a sírjából.

A novella értelmezése a bírói ítéletben rejlik. A megrekedt pásztorélet elmaradottságára vonatkozik a szomorúság, a tűnődés, az indulat nélküliség. Ebből táplálkozik a vádló hang.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (6)

    Sziasztok! Tényleg jó a jegyzet. Ennek legalább hasznát veszem.

    Azonban lenne egy életbe vágóan fontos kérdésem. Ha valaki tudna nekem benne segíteni, azt megköszönném. Szóval. Nemsokára érettségizek irodalomból és lövésem nincs Karinthyról meg Mikszáth Szegény emberek című novellájáról. A könyv nem sokat ír róluk, meg elég zavaros is szóval ha valaki tudna egy oldalt, ahol megbízhatóan vannak fent infók, azt nagyon megköszönném. :)

    Köszönöm szépen előre is a segítséget.

    Nagyon sokat segitett nekem

    a vizsgamon

    Szerintem nagyon nagyon jó a tétel.
    szotyi5 meglátásom szerint nem olvasta a novellát , igaz , hogy mejelenik a műben a város-vidék ellentét, de nem arra van kiéleződve a novella , hogy hol történnek brutálisabb események. Móricz idejében a parasztság rettentően el volt maradva, a falubéliek a hidelmek világában élnek….

    Ez a tétel is, mint ennek következő változata is hibás véleményem szerint.
    Hisz a civilizált világban is vannak ehhez hasonló, olykor brutálisabb barbár események.
    A kapzsiság, mely elhatalmasodik a vörös pásztoron. Ez a tétel nekem annyira belemagyarázónak tűnik. “Csak a városi a jó, a vidék civilizálatlan, ebből kifolyólag a vidék barbár, vad, gyilkos”.

    nagyon sokat segit a vizsgakra valo felkeszulesben!koszonom szepen!

    köszi,sokat segített az érettségire való felkészülésben


Ezt olvastad már?
Móricz Zsigmond: Tragédia elemzés II.

Tragédia (1909) - címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent -...

Close