Hirdetés

József Attila szerelmi költészete

11 perc olvasás
József Attila szerelmi költészete

A magyar reneszánsz irodalom legjobb eredményei Balassi Bálint költészetében ötvöződtek tökéletes egységgé. A 24 éves ifjú Lengyelországból hazatérve ismerkedik meg a nála több évvel idősebb, többgyermekes Losonczy Annával, aki szenvedélyes szerelemmel viszonozza a fiatal költő közeledését. Szerelmük ihlette Balassi első versciklusát, az Anna-verseket. Dobó Krisztinával való házassága érvénytelenítése után ismét Losonczy Annát ostromolja szerelmével. Ebből az időből származnak a Júlia-versek. Dembnó várában (Lengyelország) ismerkedik meg Szárkándi Annával, akihez a Célia-verseket írja. Balassi szerelmi költészete támpontul szolgál a későbbi korok magyar lírájához.

Hirdetés


Csokonai Vitéz Mihály Vajda Júliához fűződő szerelmének beteljesülése a Lilla-ciklusban ölt testet. E kapcsolat megszakadása fölött érzett csalódása fogalmazódik meg a rokokói irodalom egyik legszebb gyöngyszemében, a Reményhez című költeményében.

,,Bájoló lágy trillák, Tarka képzetek, Kedv, remények, Lillák, Isten véletek!”

Petőfi ifjúkori szerelmeihez írt költeményei (Alku; Fa leszek, ha… ; Négyökrös szekér) a népdalok egyszerűségét, báját idézik. Az imádott nő iránt érzett rajongása, s az elvesztése feletti aggodalma fogalmazódik meg a világirodalom egyik legszebb szerelmes versében, a Szeptember végénben.

Juhász Gyula Anna örök című versében a szerelem örökkévalóságába vetett hitét vallja. Költészetében az emlékezés attitüdje (lelki beállítódás) szerelmi lírájában is tetten érhető: Milyen volt…

Ady szerelmi költészetét két nőalak uralja: Léda (Brüll Adél) és Csinszka (Boncza Berta).

Hirdetés

A férfi és nő viszonyának többnyire feloldatlan anagonizmusa (ellentéte) fogalmazódik meg a Lédával a bálban és a Héjanász az avaron című verseiben. Az idős, beteg költő „elbocsájtó szép üzenete” igazából a Csinszkához írt Örizem a szemed című művében fogalmazódik meg igazán.

József Attila zsengéi között is találkozunk szerelmes versekkel. Első említésre méltó műve Makón született, ahol beleszeretett az internátus igazgatójának lányába, Gebe Mártába. A reménytelen szerelemből fakadó versek egyik figyelemre méltó gyöngyszeme a Csókkérés tavasszal című vers. A viszonzatlan szerelem következtében gyógyszeres öngyilkosságot kísérelt meg.

1923-ban Espersit Mária, Espersit János makói ügyvéd lánya ihleti meg rövid időre. A Lányszépség című versében Balassira emlékeztetően hódol a lány és annak szépsége előtt:

„..Szépség, bárhová lépsz Neked lobog fel mindenütt a lángész… ……………………………………. …Csak lelkem tép még egy utolsó rózsát S mint bánatkertész kis örömvizét, Szirmát elődbe halkan hinti szét.”

A 20-as évek derekán írt az ifjú költő néhány népdalszerű verset Wallesz Lucához: Tószunnyadó; Pöttyös; Tedd a kezed.

1925-ben íródott Mikor az uccán átment a kedves bájos képei és csacsogó zeneisége ellenére is tartalmaz egy komor gondolatot; a szerelem két ikergyermeke: a boldogság és a féltékenység.

Hirdetés

1928 tavaszán ismerkedik meg a költő első igazi szerelmével, Vágó Mártával. Kapcsolatukban kezdettől ott feszeng az odaadó szerelem és az elhidegüléstől való félelem.Ürömhegy, 1928 nyarán

„Ha kerülsz, ne kerülj el messze köténykéd lennék, ne tépj össze, dalocskád lennék, ne hallgass el kenyérkéd leszek, ne taposs el!”

/Sok gondom között/

A Tudtam én és a Gyermeksírásban című verseiben is a magányos „én” válik megindítóvá. A Klárisok című költeményének második versszaka talán a költő tragikus sorsát vetíti előre.

„Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, Kenderkötél nyakamon.”

A szakítás elkerülhetetlen. Nemcsak a földrajzi, hanem az osztálykülönbség okozta távolság is közrejátszott elválásukban. A Mióta elmentél, a boldogsággal kecsegtető szerelem hattyúdala, a Végül-ben a kapcsolat halálát énekli meg a költő:

„Egy jómódú lányt szerettem osztálya elragadta tőlem.”

1930 őszén ismerkedik meg Szántó Judittal, aki hat esztendőn át élettársa lesz. Kapcsolatuk nem felhőtlen, az Ady-Léda viszonyra emlékeztet. Kettőjük kapcsolatában inkább Judit a domináns. A költőnek a munkásmozgalomban való aktív részvételét nagyban befolyásolja ez a viszony. Ekkortájt született művei között sok az agitatív hangvételű, pártpolitikai indíttatású vers. A Judittal történő végleges szakítás után (1936) keletkeznek azok az átkozódó-vágyakozó költemények, melyek a Szép szóban látnak napvilágot. (Judit; Elmaradt ölelés) Miközben a költő tudja, hogy a szerelmi kapcsolat immár végképp lehetetlen, káromló-szerelmeskedő versekben kiáltja világgá fájdalmait.

Lapozz a további részletekért

1 2 3