A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A rokokó stílusirányzatának megjelenése Csokonai Vitéz Mihály A vidám természetű poéta című versében

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5860
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

A rokokó stílusirányzat a XVIII. században jelentkezett a barokkal és a klasszicizmussal együtt. A jólétben élő kifinomult arisztokrata réteg életstílusát fejezte ki. A szó jelentése utal a stílus fontos elemére, a kacskaringósan futó csigavonalakra; kedveli a cikornyás formákat, mesterkélten idilli hangulatot teremt. Az irodalomban újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a zeneiség és a játékosság. A rokokó miniatürizált barokkos gazdagsága mögött a racionálisan belátott emberi korlátozottság rejtőzik: a rokokó művész arra összpontosít, ami megragadható az egyén számára is.

Csokonai Vitéz Mihály (1774-1805) Debrecenben született. Édesapja korán meghalt, és ezután az édesanya csak nagy nehezen tudta eltartani Mihályt és testvérét. Csokonai a híres debreceni kollégium diákja, majd tanára lett. 1795-ben Sárospatakra ment tanulni, de nem szerzett főiskolai oklevelet. Ezután Pozsonyba, majd Komáromba ment. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával (Lillával). De míg a költő állás után járt a házasság alapjainak megteremtéséért, Juliannát férjhez adták. A következő években a Dunántúlon bolyongott. 1799-ben Csurgón kapott tanári állást, ahol lelkesen fogott bele a tanításba. Mikor helyettesítési ideje lejárt, gyalog elindult Debrecenbe. Miután 1802-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította házukat, a nyomor szélére került. 1805-ben halt meg tüdőgyulladásban.

Csokonai költői palettáján már diákkorában is megjelent a rokokó. Legfőbb tárgyköre a viszonzottnak érzett szerelem, és olykor-olykor a finom erotika. Jellemző ezekre a versekre, a miniatűr forma, a zeneiség, a könnyedség, és a rímjátékok. Ezek a versek nem hirdetnek semmiféle eszméket. Gyakori motívumok a virágok. Rokokó stílusban íródtak az Anakreoni dalok című kötet versei, a Tartózkodó kérelem és A vidám természetű próféta is.

A vidám természetű poéta vallomásos ars poetica, melyben Csokonai hitet tesz a földi boldogság mellett, hitet tesz a szerelem mellett. Kijelöli költészetének új irányát, melynek hátterében metafizikai megalapozottságú életprogram és szemléletmód áll.

A vers szimmetrikus, mind formailag, mind tartalmilag. Az első négy versszak a szomorúság világáról, a második négy versszak pedig a vidám költő világáról szól. Az előbbi világot temetők és sírhalmok alkotják. Itt éjszaka van, és sötétség uralja a földet.     ,,Sírhalmok! Gyász temető kertek

“Melyek örökös setétség

S szívet borzasztó csendesség

Mostoha keblében hevertek…”

A halál világában csendesség honol, majd a csendet irtóztató ének, siralmas nóta, keserves versek törik meg, melankólia, gyász uralja a tájat. A szomorúság völgyében él Hervey, Young, Shakespeare és Racine – csupa férfi, akik Csokonai korában már halottak.

A költő vidám világa ,,andalgó vidék”, ahol viola, hiacint és nektárt lehellő rózsa terem. A vidámság világa hűvös esthajnalban jelenik meg (,,estvéli szellő’’), és lelkesítő ének, mennyei harmónia, szép dal, új dalok zengenek. Vidám lények, Múzsák, Gráciák, Ámorok jelennek meg. A boldogság világában a vidám természetű poétán kívül csak nők vannak jelen, közülük is kiemelkedik a Kedves (,,S majd kedvesem egy énekkel I Lelkesíti húromat”), aki a szerelem megtestesítője is. Ebben a világban tehát csak élők és csak nők képviselik az emberi fajt.

Az első négy versszakban (a szomorúság világa) ölelkező rímek és keresztrímek váltják egymást, rímképlet: a b b a c d c d. A versszakok első és negyedik sora hosszabb, és 9 szótagú, míg a többi 8 szótagú. Az utolsó négy versszakban keresztrímek és párosrímek váltják egymást, rímképlet: a b a b c c d d. Itt az első, a harmadik, az ötödik és a hatodik sor 9 szótagú, ami rendkívüli precíz szerkesztésre utal. Az egész vers lejtését jambusok és anapesztusok határozzák meg.

A versben jól láthatóak a rokokó jellemvonások, a virág motívumok, a túldíszítettség, a szép képek halmozása, színek használata (,,rózsaszínű ujjai’’, ,,kék tőlcsérjei’’). Nincs filozófiai mondanivalója a műnek, csupán azt fejezi ki, hogy a költő, még akkor is ha nem ilyen a való világ, akkor is vidáman, boldogan, harmóniában akar élni.

Csokonai Vitéz Mihály irodalmunk méltán jelentős alakja, hiszen képes volt ilyen csodálatos rokokó verset írni.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című művének összehasonlító elemzése

Vörösmarty Mihály (1800-1855) és Arany János (1817-1882) kortársak voltak. Mindketten...

Close