A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Magyarország természeti erőforrásai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5161
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-18 Küldd tovább
  Letöltés

1. Szénbányászat

Magyarország kitermelésre alkalmas ásványkincsekben meglehetősen szegény. A gazdaságos kitermelést sok esetben nem a készletek kis mennyisége, hanem a földtani viszonyok (pl. túl nagy mélység), illetve ezekkel együtt gazdasági tényezők (alacsony világpiaci ár) akadályozzák.

Hazánk sokkal gazdagabb építőanyagokban és nemérces ásványkincsekben. Hazánkban a legidősebb széntelepek a jurából valók, és csupán egy helyen a Mecsek keleti oldalán fordul elő. Ez a jó minőségű feketekőszén a hazai szénvagyon 15%-át jelenti. A Dunántúli-középhegység gyengébb, harmadidőszaki barnakőszene alkotja szénkészletünk 25%-át. A harmadidőszak végéről származó kis fűtőértékű lignit adja készleteink majdnem 2/3-át.

Fekete- és barnakőszénbányáink úgynevezett mélyművelésű bányák: több száz méter mélyen találhatók.

A mecseki telepeknek magas a gáztartalma, ezért ott a robbanásveszély, a Dunántúli-középhegységben pedig a karsztvíz-betörés veszélye hátráltatja a munkát. Ezért megnőtt a kis fűtőértékű lignit szerepe, mert külszíni fejtéssel könnyen kinyerhető. A külszíni fejtés számos környezeti problémával jár. Lignitbányák működnek a Mátraalján és a Bükkalján. A Föld legtöbb kőolaj- és földgáztelepe óidei vagy középidei kőzetekben halmozódott fel.

 

2. Kőolaj- és földgázkitermelés, bauxit

Hazánk kőolaj- és földgázvagyonát viszont jóval fiatalabb, harmadidőszaki üledék rejti. Ennek oka, hogy a Kárpát-medence alatti vékony, magas hőmérsékletű földkéregben sokkal gyorsabban lejátszódnak a kőolaj- és földgázképződési folyamatok. Magyarországon a kőolaj- és földgázkitermelés a Nyugat-Dunántúlon indult meg, de a legjelentősebb telepek az Alföldön vannak (Algyő, Hajdúszoboszló). Magyarország egyetlen, Rudabánya környéki vasérclelőhelye mára már történelem. Bányászatát az 1980-as években beszüntették. A mátrai vulkánossághoz kötődő rézérckészlet mennyisége világviszonylatban jelentős, de kitermelését még nem kezdték meg. Kitermelése nagyon drága lenne, és valószínűleg nem térülne meg, mert a réz világpiaci ára nagyon alacsony.

A középidő és a harmadidőszak határán halmozódott fel egyik legértékesebb ásványkincsünk a bauxit. A Bakonyban (Halimba, Fenyőfő) található bauxitvagyonunk Európa legjelentősebb készletei közé tartozik. A bauxitbányákat is fenyegeti a karsztvíz-betörés, mivel készleteink jelentős része karsztvízszint alatt van. Jura időszaki kőzetekben rejtőző bakonyi (Úrkút, Eplény) mangánérc készletünk szintén európai jelentőségű. A kiaknázást hátrányosan érinti hogy csökkent a mangán világpiaci ára. A Mecsek vörös homokkövében levő uránércet az ’50-es években fedezték fel. Az uránérc világpiaci árának erős esése és a kitermelés nehézségei miatt a bányát bezárták.

Az energiahordozókhoz és az ércekhez képest Magyarország sokkal gazdagabb építőanyagokban és nemérces ásványkincsekben. Az építőanyagok közé tartoznak a mészkövek, a kavicsok és az agyagok, ezek a cementgyártáshoz, a betongyártáshoz illetve a téglaégetéshez szükségesek. Nemérces ásványkincsek olyan kőzetek, amelyek nem, fémtartalmuk miatt értékesek, hanem egyéb tulajdonágaik miatt. A Mátrában fejtett kovaföld hangszigetelőként használatos, a zempléni kaolin a porcelángyártás alapanyaga. A szintén a Zempléni-hegységben fejtett perlit, a riolit egyik változata, amely könnyűbeton készítésre alkalmas.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az összetett és a többszörösen összetett mondat

A mondat a beszéd legkisebb egysége, mely értelmes gondolatot fejez...

Close