A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az USA gazdasága

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8596
Nyomtasd
Dátum: 2013-04-02 Küldd tovább
  Letöltés

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

Az egyesült államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A gombamód szaporodó farmokat, a vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány. Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami mindég automatizálásra, gépesítésre ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Mindennek köszönhetően a termelőeszközöket gyártó nehézipar egy dinamikusan bővülő piachoz jutott. Az állam magas vámokkal szorította ki a vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi tőke beáramlásának.

A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az országba. A többségében Európából érkező munkások termelési tapasztalatukkal, szakképzettségükkel nagyban hozzájárultak a modern ipar megteremtéséhez.

A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek bőven álltak rendelkezésre. Nagyon fontos szerephez jutott az Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe. További telepes áradat indult meg a Sziklás-hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején. A műszaki haladás először az USA-ban tette lehetővé a szénhidrogének nagyarányú felhasználását.

 

Az USA világgazdasági helyzete:

Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén vonta befolyása alá.

Idővel, (ez a tendencia ma sem változott) egyre több külföldi nyersanyagot használ(t) fel, s mivel a világpiacon a legnagyobb felvásárló ezáltal nagyban képes befolyásolni a nyersanyagok világpiaci árait

Az óriásra dagadt amerikai monopóliumok a világ minden részén érdekelt multinacionális társaságokká fejlődtek.. A monopóliumok a tőkekoncentráció végeredményei. A sok száz cég egybeolvadása és a nagyobb vállalatok fúziója, integrációja, a gazdasági élet egy fontos területét uraló óriásvállalato(ka)t eredményez, mely cégek politikai befolyása is komoly.

A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.

Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést. Mindössze a lakosság ¼-e dolgozik az iparban.

Politikai és katonai ereje, valamint az általa irányított nemzetközi szervezetek révén világszerte képes érdekeinek érvényesítésére.

A 90-es években Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény tovább szilárdítja az USA körül kialakult gazdasági erőtér kapcsolatait. Összességében tehát az USA gazdasági fejlődése az utóbbi időben is növekvő tendenciát mutat, kisebb-nagyobb ingadozások és aránylag lassú tempó mellett.

 

Az USA gazdaságának fő vonásai

Nagyüzemű árutermelő gazdaság

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre, amit nagy részben a mezőgazdaság nagyüzemi jellegének köszönheti. A farmok átlagos mérete 200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek.

Az amerikai lakosság hús- és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények termesztését vonja maga után.

A farmok szakosodott termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz, így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje.

Ez a rend a Mississippi-alföldön és a nyugat felé lassan emelkedő Préri-fennsíkon rajzolódik ki.

A Nagy-tavaktól a Mexikói-öböl partjáig egyre hosszabbodik a tenyészidőszak, a nedves kontinentális klímát szubtrópusi monszunéghajlat váltja fel. Az ország nyugati harmadát a Pacifikus-hegységrendszer vonulatai és a közéjük zárt száraz sivatagi (aridus) jellegű medencék, fennsíkok foglalják el, ez utóbbi területek földművelése jobbára az öntözési lehetőségekhez igazodik.

 

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az ércek zömét Latin-Amerikából és Kanadából származik. Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről hoznak be.

Az USA energiagazdasága évtizedek óta a szénhidrogénekre (CH) épül. Földgáztermelése a második, míg a kőolajtermelése a harmadik világviszonylatban. Az ország CH-készletei néhány évtizedre elegendők, ezen a tényen a kontinentális talapzat és Alaszka kőolajkincse sem változtat.

Az elektromos áram termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA a világ egyik legnagyobb uránérc termelője. Az 50-es évek hadiipar részeként hatalmas urándúsító üzemeket építettek, később ez tette lehetővé a fűtőelemexportját.
Az utóbbi időkben nőtt a hőerőművekben elégetett feketeszén mennyisége. A bányászatának súlypontja az Appalache-től nyugatra tolódik el.

Az USA rengeteg pénzt költ a megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi nyersanyagokra.

Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú tömegtermelés jellemzi. Mindennek következménye, hogy a munka kiemelkedő termelékenysége. A sokoldalú iparnak gerincét képezi a hadiipar, a járműgyártás valamint a legfontosabb, az elektronikai ipar. A ország a legnagyobb fölényt pont a legdinamikusabb ipari ágazatokban érte el. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb szállítója a világon. A katonai-ipari komplexuma a folyamatos állami megrendelések köszönhetik virágzásukat.

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Villon, Francois (1431-1463?) élete és munkássága

Francia költő, Párizsban született 1431. április 8-án. Ami keveset életéről tudunk, mindazt...

Close