A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A magyar mezőgazdaság adottságai, fejlődésének lehetőségei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5574
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-25 Küldd tovább
  Letöltés

1 Természeti adottságok:

Összességében a magyarországi mezőgazdasági adottságok átlag felettiek. Ezen belül a következő tényezők fontosak:

1.1 Domborzat

A többi európai országhoz képest a domborzati viszonyok kedvezőek a mezőgazdaság számára. Az összes területhez képest nagy az alföldek aránya, csak kevés ország van ilyen szempontból jobb helyzetben  (Dánia).

1.2 Éghajlat

Hazánk a száraz és nedves kontinentális éghajlat határvidékén helyezkedik el. Emiatt a csapadékviszonyok kedvezőtlenebbek a tőlünk nyugatra fekvő országokhoz képest, gyakori az aszályos időszak. Előnyt jelent viszont a több napsütés, ami főleg a gyümölcstermesztésnél fontos. Magyarország éghajlati adottságai mellett gyakorlatilag az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető, legfeljebb helyenként és időnként öntözéssel, vagy szárazságtűrő fajták ültetésével kell a biztonságos termesztést elérni.

1.3 Talaj

Általában jó minőségű, az ország jelentős területén fekete mezőségi illetve barna erdőtalaj van. Különösen a mezőségi talaj jó termőképességű, de a barna erdőtalaj is hasonló termőerővel bír, mint a nyugat-európai talajok.

 

2. A mezőgazdaság szerkezete

2.1 A földhasznosítás szerint

Az ország földterületének nagyjából fele szántó, 20%-hoz közelít az erdő és 15 % a művelés alól kivont területek aránya. A maradék 15 %-on osztozik a gyep, a szőlő, a gyümölcsösök, és a nádasok. Ha a változásokat figyeljük, akkor az tapasztalható, hogy fokozatosan csökken a gyep és a szántó aránya, vele párhuzamosan növekszik az erdő és a művelés alól kivont területek részesedése. A folyamat egyik fele örvendetes, mert a gazdaságosan nem művelhető földek egy részét erdősítik, így közelítve a kívánatos 25 %-os erdősültséghez. A művelés alól történő kivonás már nem ennyire kedvező, mert ez azt jelenti, hogy az addig művelt területeket utak, gyárak, települések foglalják el (másik oldalról ez a gazdasági fejlődést mutatja, ami azért nem annyira elkeserítő).

 

2.2 A mezőgazdaság által termelt termékek szerint:

2.2.1 Növénytermesztés

2.2.1.1 Gabonafélék

Legfontosabb gabonanövényünk a búza. Jó termőtalajt igényel. Fő termőterületei a löszvidékek, ahol mezőségi talajok keletkeztek. Ilyen a Körös-Maros köze, a Hajdúság, a Nagykunság, a Mezőföld, és a Dunántúli-dombság keleti része, valamint a Kisalföld, ahol öntéstalajokon termesztik. Kukoricát nagyjából ugyanazon a területen termesztenek, mert szintén érzékeny a talaj tápanyagtartalmára. A rozs vetésterülete csökkent. Hűvösebb, csapadékosabb időjárást kíván, viszont a talajra nem annyira igényes. Ezért került azokra a homoktalajokra, ahol a búza már nem terem jól. Jellemző a Kiskunságban, a Nyírségben és a Dunántúli-dombság nyugati felében. A rizs víz és hőigényes. Magyarországon visszaszorulóban van, mert nem tud versenyezni a Távol-Keleti országok árujával. Csak öntözhető földeken él meg, ezért került a Tisza középső szakaszára, a Hortobágy területére. Az árpának őszi és tavaszi változatát vetik. Mindkettőt felhasználják takarmányozásra, emellett a tavaszi árpa a söripar alapanyaga. Az őszi árpaigényei a búzáéhoz hasonlók, viszont nem bírja a téli kemény fagyokat, ezért a déli búzatermő vidékekre került. A tavaszi árpa nem ennyire kényes, így fő körzete a Kisalföld és az Északi-középhegység előtere.

2.2.1.2 Ipari növények

A cukorrépa talajra és vízre igényes, így főleg azokra a területekre vetik, ahova a búzát is. Ugyanakkor a vetésterülete foltokat alkot, mert a nagy tömeg miatt nem érdemes nagy távolságra szállítani, így mindig a cukorgyárak 50 km-es körzetében termesztik. A napraforgó hőigényes, viszont a talajra érzéketlen, éppen ezért főleg az Alföldön termesztik. A repce a Dunántúli-dombságban jellemző. A szója az utóbbi időben terjed, részben kiváltva az importot. Felhasználják takarmányozásra és emberi étkezésben i nő a szerepe, magas fehérjetartalma miatt. Nagyon igényes, nagy tápanyagtartalmú, meleg, párás területeket kedveli. Fő termőhelye az ország déli része.

2.2.1.3 Zöldség és gyümölcstermesztés

A burgonyatermesztés a csapadékosabb homoktájakra jellemző. Előfordul a Nyírségben, a Kiskunságban és a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain. Hagyma: Makó környékén. Paradicsom: a konzervgyárak körzetében. Fűszerpaprika: Szeged és Kalocsa vidékén. A gyümölcstermesztés ingadozó. Leggyakoribb kártételt a tavaszi fagyok jelentik, ami gyakran tönkreteszi egy-egy gyümölcsfajta termését. Fő termőkörzetek: Alma: Nyírség, Zala Sárgabarack: Kiskunság, ezen belül Kecskemét környéke. Őszibarack: Budai hegyek déli lejtői, Szeged környéke és a Mecsek déli előtere. Bogyósok (ribizli, málna, egres): Dunakanyar, itt Szob környéke, és Győr tágabb körzete. A többi gyümölcs elszórtan helyezkedik el, nem alkot nagyobb körzeteket. Szőlőtermesztés: Magyarország a szőlőtermesztés északi határvidékén fekszik, ezért a szőlősterületek nagy része a hegységek déli lábánál található, ahol nagyobb a besugárzás. Ezek a történelmi borvidékek is mint pl. a tokaji, az egri, a villányi vagy a soproni. Újabb borvidék települt a Kiskunságba, de ez nem annyira minőség, inkább a mennyiség szem előtt tartásával. Itt régebben a szovjet piacra termeltek asztali borokat.

2.2.2 Állattenyésztés

Alapját a takarmánytermesztés adja, ami részben gabona, részben szálastakarmányok. A gabonafélék termesztéséhez kötődik a baromfi és sertéstenyésztés, a szálastakarmányokhoz a szarvasmarha ágazat. Mivel a szálastakarmányok termesztéséhez sok csapadék kell, ezért a szarvasmarhatartás az ország nyugati megyéire és északkeletre jellemző. A sertés és baromfitartás egybeesik a fő kukoricatermő területekkel. A baromfifélék között a hagyományos tyúk, kacsa, libatenyésztés mellett egyre jelentősebb a pulyka is. A juhállomány nem túl jelentős. Tartása ma már nem elsősorban húsáért történik, fontosabb a gyapjú. Tartása főleg a szárazabb rövid füvű gyepterületeken terjedt el, ilye a Hortobágy és környéke.

 

3. A magyar mezőgazdaság helyzete

A jó adottságok ellenére rövid távon nem túl kedvező a magyar mezőgazdaság helyzete. Ennek fő oka a birtokok elaprózottsága, a tőkehiány és az agrárolló nyílása, bár éppen tavaly ez zárult kissé. A birtokok elaprózottsága a kárpótlás következménye, rengeteg ember kezébe jutott ekkor földterület, amelynek mérete nem elég a gazdaságos műveléshez. Sok olyan ember is földhöz jutott, aki városokban lakik és dolgozik, sem eszközei, sem kedve nincs a földműveléshez. A földek mérete növelhető lenne felvásárlással, de a földeket művelő embereknek ehhez nincs pénzük. Hosszú távon persze ez lesz az út, csak addigra tőkeerős külföldiek is bekapcsolódhatnak a földek felvásárlásába, vagyis akkor sem magyar gazdák kezében alakulnak ki a magánbirtokok (fű alatt a nyugati határ mellett már ma is zajlik ez a folyamat). Az agrárolló nyílása azt jelenti, hogy a mezőgazdaság által felhasznált gépek anyagok ára gyorsabban emelkedik, mint az általa megtermelt termények árai. Ez csökkenti a nyereséget, vagyis azt a pénzt, amit fejlesztésbe lehetne forgatni. Persze ez kétoldalú dolog, hiszen ha az agrárolló zárul, akkor emelkedik az élelmiszerek fogyasztói ára, ami a vásárlóknak kellemetlen hír. Mindezzel együtt az Unióba belépett magyar mezőgazdaság hosszú távon versenyképesen fog termelni a jó adottságok miatt, csak az a kérdés, hogy akkor ki lesz a tulajdonos, vagyis kinek a zsebében csapódik le a haszon.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Tavak keletkezése és pusztulása

1. Tó Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.   2....

Close