A magyar mezőgazdaság adottságai, fejlődésének lehetőségei

2.2.2 Állattenyésztés

Alapját a takarmánytermesztés adja, ami részben gabona, részben szálastakarmányok. A gabonafélék termesztéséhez kötődik a baromfi és sertéstenyésztés, a szálastakarmányokhoz a szarvasmarha ágazat. Mivel a szálastakarmányok termesztéséhez sok csapadék kell, ezért a szarvasmarhatartás az ország nyugati megyéire és északkeletre jellemző. A sertés és baromfitartás egybeesik a fő kukoricatermő területekkel. A baromfifélék között a hagyományos tyúk, kacsa, libatenyésztés mellett egyre jelentősebb a pulyka is. A juhállomány nem túl jelentős. Tartása ma már nem elsősorban húsáért történik, fontosabb a gyapjú. Tartása főleg a szárazabb rövid füvű gyepterületeken terjedt el, ilye a Hortobágy és környéke.

3. A magyar mezőgazdaság helyzete

A jó adottságok ellenére rövid távon nem túl kedvező a magyar mezőgazdaság helyzete. Ennek fő oka a birtokok elaprózottsága, a tőkehiány és az agrárolló nyílása, bár éppen tavaly ez zárult kissé. A birtokok elaprózottsága a kárpótlás következménye, rengeteg ember kezébe jutott ekkor földterület, amelynek mérete nem elég a gazdaságos műveléshez. Sok olyan ember is földhöz jutott, aki városokban lakik és dolgozik, sem eszközei, sem kedve nincs a földműveléshez. A földek mérete növelhető lenne felvásárlással, de a földeket művelő embereknek ehhez nincs pénzük.

Hosszú távon persze ez lesz az út, csak addigra tőkeerős külföldiek is bekapcsolódhatnak a földek felvásárlásába, vagyis akkor sem magyar gazdák kezében alakulnak ki a magánbirtokok (fű alatt a nyugati határ mellett már ma is zajlik ez a folyamat). Az agrárolló nyílása azt jelenti, hogy a mezőgazdaság által felhasznált gépek anyagok ára gyorsabban emelkedik, mint az általa megtermelt termények árai. Ez csökkenti a nyereséget, vagyis azt a pénzt, amit fejlesztésbe lehetne forgatni. Persze ez kétoldalú dolog, hiszen ha az agrárolló zárul, akkor emelkedik az élelmiszerek fogyasztói ára, ami a vásárlóknak kellemetlen hír. Mindezzel együtt az Unióba belépett magyar mezőgazdaság hosszú távon versenyképesen fog termelni a jó adottságok miatt, csak az a kérdés, hogy akkor ki lesz a tulajdonos, vagyis kinek a zsebében csapódik le a haszon.