Az ókori keleti népek kultúrája és filozófiája

Az ókori keleti népek kultúrája és filozófiája, hiedelemvilág, kultusz, indiai, kínai, vallásbölcseletek – vagyis a távol-keleti vallások

  A babiloni-asszír kultúra Mezopotámiában fejlődött ki. Babilon és Asszíria városállamok lakói a sumír őslakók és a hódító semiták leszármazottai. A legrégibb írott emlék Hammurabi babiloni uralkodó Törvénykönyve, amely i. e. 2. évezred elejéből való. Ismerték a téglaégetést, az építkezést, a földművelést, fejlett kereskedelmet folytattak, ezüst-és rézpénzt használtak, kitűnően számoltak és „fejlett” jogrendet követtek. Elképzelt világukat számtalan istenség népesítette be, jó és rossz szellemek uralkodtak felettük. Hőskölteményük a Gilgamesről szóló eposz.

  A Földközi-tenger partján éltek a föníciaiak, városállamaik közül a legnagyobb hírnévre Karthágó tett szert. Kultúrájukat hajóépítésük, számtantudásuk, csillagászati ismeretük fémjelezte. Ők találták ki a betűírást,  a hangok rögzítését, ami majd a görög írás alapja lett. A föníciaiak alakították ki az ún. Adonisz-kultuszt. A természet körforgásából, az évszakok váltakozásából kiindulva, tapasztalva, hogy a tél- a halál átmeneti, jön utána a tavasz- a megújulás. A tavaszi megújulás örömünnepet jelentett számukra, s ebből kristályosodott ki a feltámadás kultusza.

  A Nílus völgyében alakult ki az egyiptomi kultúra. Az egyiptomi kultúráról a legtöbb tárgyi és írott emlék maradt fenn. Az öntözéses földművelésük, a terménygazdálkodásuk, amelynek következtében a földközi-tengeri népek „éléskamrájának” tekintették Egyiptomot. Építő kedvükről és tudásukról a piramisok és sírkamrák „ beszélnek”. A piramisok, a királysírok valóságos palotákat zártak magukba, s körülöttük kisebb városok keletkeztek. Ők találták fel a papirusz-tekercset, amire írni lehetett. Írásuk az ún. képírás. Magas fokú számtani, geometriai és csillagászati tudással rendelkeztek.

Ők készítették az első 365 napos naptárt. Egyiptomban tanult matematikát Pythagórász. Hiedelemviláguk és ősvallásuk tartópillérei: a halott kultusz, a fetisizmus és az állatkultusz. Hittek a visszatérésben. Az egésznek a középpontjában a fáraó kultusz állt. A fetisizmus természetimádatukban jelent meg, istenviláguknak középpontjában a napisten( Re vagy Amon) állt. Az egyiptomi nép életrevalóságát mutatja, hogy egyike azon kevés ókori birodalomnak, amely túlélve a történelem viharait fennmaradt. Ez a zsidóság. Az elsők között alakult ki náluk az egyistenhit, a kiválasztottság tudata és a messiás várás.

  Az i.e. első évezred első felében az árja eredetű perzsák csillaga emelkedett fel és újabb mamutbirodalom született. A perzsa birodalom belső kiépítése Dareios (i.e. 6-5. sz.) nevéhez fűződik, alatta érte el a csúcspontját, aki szigorúan központosított, despotikus hatalmat vezetett be, erős centralizált hadsereget alakított ki, óriási vagyont halmozott fel. A perzsa birodalomban egyesült a térség két nagy kultúrája: a babilon-asszír és az egyiptomi.

Ezen a kulturális-szellemi és –érzelmi alapon jelenik meg az első tételesen felépített vallásbölcselet: a Mazdaizmus. A perzsa Zarahusztra alapította.

Szent könyvük az Avesta ( a Tudás Könyve), amely tanításának feljegyzéseit és követőinek továbbvivő gondolatait tartalmazza.

Zarahusztra az isten fogalmát helyezi a középpontba. Az ősi hiedelem-világban voltak jó és rossz szellemek, az ő harcaik töltik ki az életet. A jó istenség, Isten neve Mazda, a rosszé Angra Mazujus. Mazda a fő isten, ő győz.

Zarahusztra számítása szerint a világtörténelem 12.000 évig tart.

  Zarahusztra magát Mazda prófétájának mondta, s küldetésének célja meggyőzni az embereket Mazda-isten szándékáról, arról, hogy érdemes jónak lenni, mert az jutalmat eredményez. A mazdaizmusban fogalmazódik meg először az egyistenhit. Az istennek tetsző, vagy a tisztasséges élet hármas szabálya így hangzott: Gondolkodj, beszélj és cselekedj helyesen! A mazdaizmus nem volt képes teljesen szakítani a természetimádatából eredő gyökereivel. Ősi törvény: a bűnösnek nincs bocsánat. A mazdaizmusban jelenik meg  először az a gondolat, hogy a világ alaptörvénye a körforgás. A lélekvándorlás tanában teljesedik ki.  Az  indiai kultúra az Indus és a Gangesz folyók vidékén alakult ki. Más keleti népeket, a humánkultúrákban túlszárnyalták. A befelé fordulásra, a lelkizésre, a meditálásra is fogékonyak voltak.