A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ión természetfilozófia és Hérakleitosz (arkhé, apeiron, kauzalitás, logosz, dialektika)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
3918
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-25 Küldd tovább
  Letöltés

Ión természetfilozófia

Milétosz fizikusai túllépve a köznapi vélekedésen, a természet felé fordultak és számottevő előrelépést tettek a tudományos gondolkodás alapjainak megvetése terén. Kiindulva az érzéki valóság létezőinek sokféleségéből keresték a valóság egységét biztosító őselvet, az archét. Az iskola képviselőinek felfogását naiv materializmusnak nevezzük, hiszen az őselvet anyagi természetűnek tartották, de felfogásukat nem vetették alá módszeres ellenőrzésnek.

  • Thalész
    • ŐSELV: A VÍZ
    • Napfogyatkozás megjósolása (háború befejezése)
    • A félköríven nyugvó háromszögek mindegyike derékszögű
    • Piramisok magasságának mérése –> ismert nagyságú bot árnyéka – piramisok árnyéka–> hasonló háromszögek
    • Magyarázat a Nílus áradására (téves) –> borostyánkőnek lelke van – Nap felé fordul
    • A világfolyamat kezdetét egy személytelen őselv működéséből eredeztette (víz)
    • A Föld korong alakú
  • Anaximandrosz
    • ŐSELV: APEIRON (nem konkrét anyagforma)
    • Kutatta az égitestek Földtől való távolságát, a Hold és a Föld egymáshoz viszonyított nagyságát
    • Azt vallotta, hogy a Föld gömb alakú, és a kozmoszban szabadon lebeg
    • Őt tartják az első térképésznek
    • Maguk az élőlények is fejlődés eredményei és a tengerből származnak. A tengeri állatokból alakultak ki a szárazföldiek. Az embereknek pedig a halak az ősei.
  • Anaximenész
    • ŐSELEM: A LEVEGŐ
    • Tagadja a csillagok körmozgását, és úgy vélte, hogy a Hold a Nap és a csillagok félkör alakú pályát tesznek meg, miközben látjuk őket, majd pedig a horizont alatt egy egyenes mentén visszatérnek kiindulópontjukhoz.
    • A Nap saját fényű égitest, és a Hold és csillagok tőle kapják fényüket.
    • A Föld korong alakú, amely a levegőben szelek hatására lebeg (ritkulás-tűz, sűrűsödés- felhő, víz, föld, kő)

Hérakleitosz

  • Elkeseredetten bírálja a korabeli társadalmi állapotokat
  • Elítéli a törvényeket semmibe vevő önzést (hübrisz) – az emberek többsége nem tud különbséget tenni jó és rossz között
  • Ésszerű cselekvésre csak a bölcsesség teszi képessé az embert
  • Szemlélete arisztokratikus, de nem születési, hanem szellemi arisztokrácia uralmát sürgeti
  • Elutasítja a demokrácia egyenlősdiét, mert nem tesz különbséget kiváló és silány között
  • A logosz:
    • többértelmű fogalom
    • Az örök igazságról tudósít, de az emberek nem vesznek róla tudomást, noha minden általa történik
    • A logoszban az általánosság fogalmazódik meg kettős értelemben:
    • Állandó kapcsolat
    • Szabályszerűség
    • A mai tudományos törvény-fogalom elővételezése
    • ŐSELEM: TŰZ –> a logosz a tűznek, mint őselemnek a jellemzője, amely örökké ég
    • Minden tűzből keletkezik, és oda is tér vissza
    • Ellentétes meghatározottságok egysége a logosz
  • Az ellentétek és a változás
    • A dolgok ellentétes meghatározottságok egységei. Ezek az ellentétek felléphetnek egyidejűleg (egészség-betegség), vagy egymást követően (nappal-éjszaka)
    • A dolgok a sokféleség egységei
    • „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba” –> ha feltételezzük, hogy a dolgok tulajdonságai változnak, akkor miként beszélhetünk mégis ugyanarról a dologról? –>  a dolgok mélyén megmarad az őselem, a tűz.
    • A változás nem esetleges vagy önkényes, hanem a logosz megszabta formában törvényszerű szabályossággal zajlik le.
  • Ismeretelméleti nézetei
    • Érzéki észlelés: a látás fontosabb a hallásnál
    • „a gyermekek: szüleik fiai” –> a gyermekek ismereteik döntő hányadát szüleiktől kapják
    • A megfigyelést a gondolkodás előfeltételének véli, de ez elégtelen a tudáshoz, sőt csalóka is lehet, ha barbár lélekhez társul.
    • A valódi tudás megszerzésének módszerét a dolgok elemzésében, alkotórészekre bontásában látja.
    • A gondolkodás minden ember közös java, de ezzel az emberek nem tudnak egyformán élni, jobban tennék, ha tudatlanságukat elrejtenék.
    • Ő a dialektika atyja: az egész világfolyamatot mint ellentétes erők küzdelmét fogta fel

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Szókratész és a szofisztika

A szofisták Az athéni demokráciában a politikai karrier szinte mindenki...

Close