A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A domináns, recesszív és intermedier öröklésmenetek példákkal

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4780
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A domináns-recesszív öröklés állatokra vonatkozó egyik példája a fekete-tarka (domináns) és a vörös-tarka (recesszív) szőrszínezetű szarvasmarhák keresztezése. Növényeknél jól ismert példa, a Mendel által is alkalmazott cukorborsó virágának színe (vörös – domináns, fehér – recesszív). Az ember számos tulajdonságának és néhány betegségtünetének is a domináns-recesszív öröklődésben találták meg az okát. Például albinizmus és az Rh-faktor.

Egyes esetekben a domináns allél fenotípusos kifejeződése gyengébb a heterozigótákban, mint a homozigótákban. A nem teljes értékű domináns allél jelenléte az öröklésmenetben a két fenotípus köztes formáját, intermedier öröklésmenetet idéz elő. Például a csodatölcsér virágának színe (piros – homozigóta domináns, rózsaszín – heterozigóta, fehér – homozigóta recesszív). A domináns-recesszív öröklődésnek egy jellegzetes változata a kodominancia jelensége. Ilyen például az emberi ABO vércsoportrendszer. Ekkor a tuladonságok nem zárják ki egymást, hanem egyszerre, egymás mellett is megjelenhetnek – tehát lehet valaki A, B, vagy AB vércsoportú.

Vannak azonban olyan esetek is, amelyekben egyetlen tulajdonság kialakításában egynél több allélpár vesz részt. Ezek valójában nem közvetlenül a géneken, hanem a gének által előállított fehérjéken keresztül hatnak egymásra. Ez utóbbiak ugyanis a sejtek anyagcsere-folyamataiban esetenként kölcsönhatásba léphetnek egymással, és ilyenkor a fenotípusok hasadás viszonyai módosulnak anélkül, hogy a genetikai alaptörvények lényegét megszegnék. Ilyen például a házityúkok tarajformája. Rózsatarajú (R-bb) és borsótarajú (rrB-) egyedeket keresztezve az F1 nemzedékben új fenotípusú, diótarajú (R-B-) egyedek jelennek meg. Az F2 nemzedékben 9:3:3:1 lesz az arány, de két teljesen új fenotípus, a kétszeresen domináns diótaraj (RRBB) és a kétszeresen recesszív egyszerű taraj (rrbb) jelent meg az utódok között. Az új fenotípusok a kétféle gén által előállított fehérjék kölcsönhatásainak eredményeként alakulnak ki az egyedfejlődés során.

Van azonban olyan eset is, mikor egynél több tulajdonság kialakítását egyetlen allélpár végzi. Például a kerti borsó egyik génje, mely a virág és a maghéj színét is meghatározza. Lényegében ez a gén az antocián előállítását szabályozza, amely mindkét helyen előfordul. A virágban bordó, a maghéjban ahol más színanyagokkal is keveredik, szürkésbarna színt hoz létre. Ilyen a sarlósejtes vérszegénység is. A hemoglobin előállításért felelős allélpár megváltozása kihat a hemoglobin szerkezetére. Ez egy sor fenotípusos változást idéz elő: vörösvérsejt alakja sarlószerű, ezért sérülékenyek, valamint kevésbé képesek oxigént szállítani. Ezzel a betegséggel rövid életkor jár.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Az idegrendszer fejlődése a gerinctelen és gerinces szervezeteknél

Az állatok idegrendszerének legősibb típusú felépítése a csalánozók testében figyelhető...

Close