Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy  a  folyadékba  vagy  gázba  merülő testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test  által  kiszorított  folyadék vagy gáz súlya.

Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál,  a  test  lesüllyed.

Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a  két  sűrűség megegyezik, a test lebeg.

Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének  segítségével  mérhetjük meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor  ismeretlen sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve,  s  megmérve  a  felhajtóerőt, kiszámíthatjuk  a  test  térfogatát.  Így  tömegmérés  után  a  sűrűség   is kiszámolható.

Folyadékok sűrűségének mérésére szolgál az  aerométer.  a  hosszúkás,  belül üreges üvegtest alján viaszpecséttel ólomsörétet rögzítenek.  Az  aerométert különböző sűrűségű folyadékokba merítve,  más  és  más  lesz  a  felhajtóerő nagysága is. Így a merülés mélységéből az  aerométer  szárán  lévő  beosztás segítségével megállapíthatjuk a folyadék sűrűségét.

A  Mohr-Westphal  mérleget   is   folyadékok   sűrűségének   meghatározására használják. A mérlegkar végén függő üvegtestet a mérleg  másik  karján  lévő nehezék pont kiegyensúlyozza. A mérendő folyadékba merítve a próbatestet  az egyensúly megbomlik. Az egyensúly visszaállítására használt  kis  súlyok,  a “lovasok” megadják a folyadék sűrűségét.