A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
DMA Divat és Művészeti Szakközépiskola
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A bethleni konszolidáció II.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1629
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

1920 júliusában Horthy Teleki Pált bízta meg kormányalakítással, aki hozzálátott az ország bel- és külpolitikai problémáinak megoldásához, például felszámolta a fehérterrorista különítmények fővárosi központjait.

IV. Károly 1921 márciusi visszatérési kísérlete után Teleki Pál lemondott és Horthy Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással. Bethlen folytatta Teleki munkáját és hozzálátott az ország bel- és külpolitikai helyzetének megszilárdításához. Mivel az osztrákoknak ítélték a nyugat-magyarországi területeket, a magyar honvédségnek ki kellett vonulnia, ám az osztrákok nem tudták elfoglalni a területet, mert Prónay Pál és Héjjas Iván civil alakulatai, a Rongyos Gárda bevonultak a magyar katonák helyére.

Végül megállapodtak abban, hogy Magyarország a területről kivonja csapatait, Sopronnak és környékének hovatartozásáról viszont népszavazás fog dönteni. Ezt viszont el kellett halasztani, mert októberben a király másodszor is megpróbálta visszaszerezni a trónt és fegyverrel vonult a főváros ellen. Útközben a helyőrségek sorra csatlakoztak hozzá. A kormánycsapatok Budaörsnél ütköztek meg a királypártiakkal és visszaszorították őket. Így a király második visszatérési kísérlete is kudarcba fulladt. A győztes nagyhatalmak, a kisantant és a Nagyatádi vezette kisgazdák egyaránt követelték a Habsburg-ház trónfosztását, amelyet a magyar nemzetgyűlés 1921 novemberében ki is mondott. A nagyhatalmak kérésére kiadták IV. Károlyt, akit Madeira szigetére vittek át. Decemberben megtartották a soproni népszavazást, melynek során az érintett lakosság kétharmad része a Magyarországhoz való tartozás mellett voksolt. Sopron megkapta a civitas fidelissima (leghűségesebb város) címet.

Ezután Bethlen nekilátott a belpolitika rendezéséhez. Tudta, hogy kormányának egy csomó népszerűtlen intézkedést kell hozni és ehhez egy szilárd kormánypárti többségre van szükség, ezért 1922 februárjában 20 konzervatív-liberális képviselőtársával belépett a Kisgazdapártba, létrehozva így az Egységes Pártot, melynek elnöke Nagyatádi Szabó István, ügyvezető elnöke pedig Gömbös Gyula lett. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett.

1921-ben egyezséget kötött a szocdem párttal (Bethlen-Peyer egyezség), amelynek lényege az volt, hogy a szociáldemokraták lemondtak a közalkalmazottak és mezőgazdasági munkások szervezéséről és a politikai sztrájkok kezdeményezéséről, a kormány pedig kötelezte magát, hogy nem akadályozza a párt és a szakszervezetek működését.

1922-ben lejárt az 1920-ban megválasztott nemzetgyűlés megbízatása, és Bethlen új választójogi törvényt fogadtatott el, mely vidéken visszaállította a dualizmus kori nyílt szavazást és szűkítette a választók körét. Az így megrendezett választáson a kormánypárt több, mint 58%-kal győzött.

A legnagyobb gondot a szétdarabolt nemzetgazdaság okozta, ennek helyreállításához pedig pénzre volt szükség, ezért 1923 tavaszán Bethlen több, mint 500 millió aranykoronát kért a Népszövetségtől, de csak 250 milliót kaptunk, amelyet 20 év alatt évi 7%-os kamattal kellett visszafizetnünk és Magyarországot még 200 millió aranykorona jóvátételi összeg 20 éven belüli kifizetésére kötelezték. A kölcsönnel megteremtődtek a gazdasági stabilizáció feltételei.

1924-ben felállították a Nemzeti Bankot, mely megkapta a bankjegykibocsátás jogát. Ezzel megkezdődött a pénzügyi helyzet rendbehozatala. Inflációs politikát folytattak, hogy könnyebben lehessen visszafizetni a vállalkozásokra felvett hiteleket, a jóvátételi kötelezettséget és az ország egyéb terheit. Ennek következtében a korona elértéktelenedett és 1927-től új pénzt vezettek be, a pengőt. Megélénkült a magyar gazdaság fejlődése és 1929-ben már 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet. Korszerűsödött a vasúti közlekedés, előrehaladt az ország villamosítása. 1920 és 1930 között csökkent hazánk mezőgazdaságban dolgozóinak száma, de még mindig 50% felett volt.

1927-ben kiszélesítették a kötelező betegbiztosítást, aminek következtében a városi munkásság 80-90%-ára kiterjedt a biztosítás. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást. 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet, az OTI-t. Ám e reformokat a világválság elsöpörte.

Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter célul tűzte ki a magyarság kultúrális és szellemi felemelkedését.Ezért 1926-ban népiskolai törvényt fogadtatott el, aminek értelmében 1930-ig három és félezer tanterem és feleannyi tanítói lakás épült meg. Ezenkívül Klebelsberg egyetemi központokká fejlesztette Debrecent, Pécset és Szegedet. 1926-ban új választást tartottak és ezen az Egységes Párt megszerezte a képviselői helyek 60%-át.

Bethlennek gondot okozott a kormánypárt Gömbös Gyula által vezetett csoportja, melynek tagjai túl liberálisnak tartották Bethlen politikáját. Ezért Gömbös, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós és társaik 1923-ban kiléptek az Egységes Pártból és megalakították a Nemzeti Függetlenségi Pártot, a fajvédő pártot. A fajvédőknek azonban nem sikerült elég támogatottságot szerezniük, s nem tudták elnyerni Horthy rokonszenvét sem, aki Bethlen mellé állt.

Bethlen politikáját egyre jobb szemmel nézték külföldön. Először sikerült lazítani a kisantant szorítását, majd az olaszokkal 1927-ben örök barátsági és együttműködési szerződést kötött. Ezt Bethlen és Mussolini Rómában irt alá. Nagy jelentősége volt, mert Olaszország győztes állam volt. Egyébként a magyar külpolitika számára más lehetőség nem volt, csak a vesztes országokkal való együttműködés. 1928-ban létrejött a magyar-lengyel szerződés, melynek kapcsán Pitsudski marsall, Lengyelország vezetője kijelentette, hogy támogatja Magyarországot a revízió elérésében. Ugyanis a két világháború közti magyar politika meghatározó törekvése volt a trianoni békeszerződés megváltoztatása (revíziója). Ám a magyar politika meghatározó erői az egykori történelmi Magyarország helyreállítását tűzték ki célul, tehát ők nem csak a magyar nemzetiségű területeket akarták visszacsatolni Magyarországhoz. Azonban az ez irányú terveknek véget vetett a kibontakozó gazdasági világválság.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)


Ezt olvastad már?
A kiegyezés

Bachot menesztették, Ferenc József 1860.október 20-án kiadt az októberi diplomát,...

Close